|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A MANNA
Az izraeliták megmenekültek. Az õket üldözõk mind egy
szálig belevesztek a Vörös-tenger vizébe. A halálos veszély, mely
az egyiptomiak részérõl õket fenyegette, megszûnt.
Kiheverve a menekülés fáradalmait, útra keltek.
Azonban egy újabb, nagyon komoly problémával kellett
szembenézniük: fogytán volt az ivóvízkészletük. És õk sok
százezren voltak...
|
|
|
|
|
|
22. Ennekutánna elindítá
Mózes az Izráelt a veres tengertõl,
és menének Súr puszta felé;
három napig menének a pusztában
és nem találának vizet.
|
|
|
|
|
|
|
|
24. És zúgolódik vala a nép
Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?
27. És jutának Élimbe, és ott
tizenkét forrás vala és hetven
pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.
*59
|
|
|
|
|
|
Az idõ elõrehaladtával erõsen fogyatkozott az
élelmiszerkészlet is:
|
|
|
|
|
|
1. És elindulának Élimbõl és
érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete
a Szin pusztájába, mely Élim között
és Sinai között van, a második
hónapnak tizenötödik napján,
Égyiptom földérõl való kijövetelök után.
2. És zúgolódék Izráel fiainak
egész gyülekezete Mózes és Áron ellen
a pusztában.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. S mondának nékik Izráel fiai:
Bár megholtunk volna az Úr keze
által Égyiptom földén, a mikor a
húsos fazék mellett ülünk vala, a mikor
jól lakhatunk vala kenyérrel; mert
azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot
éhséggel öljétek meg.
*60
|
|
|
|
|
|
|
|
Mivel a készletek elfogytak, a pusztában meg nem
ejthettek vadat és halat sem foghattak, ezért a helyzet kezdett
válságossá válni.
Valahogyan meg kellett oldani a több
százezres tömeg élelmezését. Különben az éhhalál várt rájuk:
|
|
|
|
|
|
50. Ez az a kenyér, a mely a
mennybõl szállott alá, hogy
|
|
|
|
kiki egyék belõle és meg ne haljon.
*61
|
|
|
|
|
|
De hogyan?
Mózes a készüléke segítségével felvette a kapcsolatot
a misszionáriusokkal, és ecsetelve a kialakult tarthatatlan
helyzetet, kérte sürgõsen a segítségüket.
És itt azok újra bevetették a technikájukat...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*59 Mózes II. könyve 15
|
|
*61 János evangyélioma 6
|
|
|
|
*60 Mózes II. könyve 16
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A készüléken keresztül közölték Mózessel, hogy mi fog
történni.
|
|
|
|
4. És monda az Úr Mózesnek:
Ímé én esõképen bocsátok néktek
kenyeret az égbõl; menjen ki azért
a nép és szedjen naponként arra a
|
|
|
|
|
|
napra valót, hogy
megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint
járni, vagy nem?
*62
|
|
|
|
|
|
Így hát Mózes és Áron tudta, hogy mi fog történni. Nem
azért voltak próféták, mert elõre tudták a jövõt, hanem azért, mert
a misszionáriusokkal a készüléken keresztül tartották a
kapcsolatot, így azok jó elõre közölték velük mindazt, amit tenni
fognak.
|
|
|
|
7. Reggel pedig meglátjátok az
Úr dicsõségét; mert meghallotta a ti
|
|
|
|
zúgolódástokat az Úr ellen...
*63
|
|
|
|
|
|
A nép minderrõl persze semmit sem tudott...
|
|
|
|
|
|
9. Áronnak pedig monda
Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész
gyülekezetének: Járuljatok az Úr
elé; mert meghallotta a ti
zúgolódástokat.
10. És lõn, mikor beszéle
Áron az Izráel fiai egész
gyülekezetének, a puszta
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
felé fordulának, és ímé az Úr
dicsõsége megjelenék a
felhõben.
*64
6. És monda Mózes és Áron
Izráel minden fiainak: Estve
megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket
Égyiptom földérõl;
*65
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A misszionáriusok rendeztek egy bemutatót.
Ezzel akarták a lázongó népet megnyugtatni.
Másrészt, hogy ne fulladjon a
vándorlás kudarcba, mert
lázadás és pánik tör ki az
izraeliták között, a hangadókat
megfélemlítették.
Mózes jelentésébõl,
melyet a személyi
készülékén tett, tudták, hogy a
helyzet kezd tarthatatlanná válni. Ezért utasították õt,
hogy közölje az emberekkel: az Úr meg fog jelenni az
égbolton. Ugyanakkor az egyik misszionárius jármû
|
|
|
|
|
|
4. ábra
...és ímé az Úr
dicsõsége megjelenék a felhõben...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*62,*63,*64,*65 Mózes II. könyve 16
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
legénysége parancsot kapott, hogy "bemutató repülést"
végezve repüljön el az izraeliták tábora fölött. A jármû el is indult...
Áron összegyûjtötte az elégedetlenkedõ embereket, hogy
szólni kíván hozzájuk. Elkezdte a beszédét. Közölte velük, hogy az
Úr meghallotta elégedetlenkedésüket, és meg fogják látni az Úr
dicsõségét.
(Hogy mi az a dicsõség? A Biblia összes könyve azt a
fényt, mely nem a Napból, a Holdból vagy a csillagokból ered, és
nem is tûz vagy fáklya fénye, hanem érthetetlen eredetû,
dicsõségnek nevezi.)
Ahogy beszélt az egybegyûltekhez, egyszer csak a távoli
égbolton dübörgés zaja hangzott fel. Egy repülõ szerkezet közeledett...
Az emberek persze önkéntelenül megfordultak a hang
irányába. És ekkor meglátták az égbolton magasan a felhõk fölött
repülõ jármû reaktív hajtómûvének fényét...
A látvány természetesen megbabonázta az embereket. Egy
csapásra megfeledkeztek az elégedetlenkedésrõl. De mindez
nem oldotta meg a helyzetet, csak ideiglenesen csillapította le az
indulatokat.
Valamilyen úton-módon a tömegekhez élelmiszert kellett
eljuttatni, mert a készletük már nem volt elegendõ ahhoz,
hogy visszaforduljanak vagy eljussanak a legközelebbi lakott
helyre. Az éhhalál fenyegette az embereket...
A segítséget csak légi úton lehetett eljuttatni. De
"közönséges" élelmiszerrõl szó sem lehetett. Hiszen a félmilliónál is több
embernek naponta sok száz tonnánál is több élelemre lett
volna szüksége. Itt segített a szuperfejlett nem földi eredetû
technika. Lássuk hogyan:
|
|
|
|
19. Azt is mondá nékik Mózes:
Senki ne hagyjon abból reggelre.
20. De nem hallgatának
Mózesre, mert némelyek hagyának
abból reggelre; és megférgesedék s
megbüszhödék...
21. Szedék pedig azt
reggelenként, kiki a mennyit megehetik vala,
mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala.
*66
|
|
|
|
13. ...reggel pedig
harmatszállás lõn a tábor
körûl.
14. Mikor pedig a
harmatszállás megszûnék, ímé a
pusztának színén apró
gömbölyegek valának, aprók mint
a dara a földön.
15. A mint megláták az Izráel
fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az.
Mózes pedig monda nékik: Ez az a
kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.
16. Az Úr parancsolata pedig
ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
9. Mikor pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel,
a manna is mindjárt leszáll vala
arra.
*67
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*66 Mózes II. könyve 16
|
|
*67Mózes IV. könyve 11
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tehát a "manna" megjelenését valamiféle "harmatszállás"
— ködszitálás, folyadékpermet lecsapódása elõzte meg.
Mindez éjjel történt. Reggelre pedig, ahová a folyadékpermet
lecsapódott, ott apró gömbölyegek, egyfajta daraszerû anyag jelent
meg. Ez a valami nem bírta a hõt, nagyon bomlékony volt. A
Nap melegének a hatására elolvadt. Tárolni sem lehetett
sokáig, hiszen gyorsan megromlott...
Ez a valami eléggé kemény lehetett, mert porrá kellett
aprítani. Ahhoz, hogy fogyasztható legyen, meg kellett fõzni. Ebbõl
következik, hogy szerves, fehérjékbõl álló anyag volt, melyet
hõkezeléssel denaturáltak, s így lett az emberek számára
emészthetõ. Íze meg olyan volt, mint az olajos kalácsé...
|
|
|
|
|
|
7. A manna pedig olyan vala mint a kóriándrum magva, a színe
pedig mint a bdelliomnak színe.
8. Kiomol vala pedig a nép, és
szedik vala a mannát, és õrlik vala kézimalmokban,
|
|
|
|
|
|
|
|
vagy megtörik vala mozsárban, és megfõzik
vala fazékban, és csinálnak
vala abból pogácsákat: az íze
pedig olyan vala, mint az olajos kalácsé.
*68
|
|
|
|
|
|
De nem volt valami nagyon ízletes:
|
|
|
|
|
|
5. ...mert nincsen kenyér, víz
sincsen, és e hitvány
|
|
|
|
eledelt útálja a mi lelkünk.
*69
|
|
|
|
|
|
|
|
Ez a fajta anyag a Földön ismeretlen, mert sem azelõtt,
sem azután az emberiség ilyennel nem találkozott.
|
|
|
|
3. ...enned adá a mannát, a
melyet nem ismertél, sem a
|
|
|
|
te atyáid nem ismertek...
*70
|
|
|
|
|
|
Nem földi eredetû, hanem e kozmikus civilizáció
tagjainak szolgál eledelül:
|
|
|
|
|
|
24. És hullatott reájok mannát
eledelül, és mennyei gabonát
adott nékik.
25. Angyalok
kenyerét ette az ember, bõséggel vetett nékik
eleséget.
*71
|
|
|
|
|
|
|
|
31. A mi atyáink a mannát ették
a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei
kenyeret adott vala enniök.
*72
|
|
|
|
|
|
Tehát a misszionáriusok ekképpen oldották meg a légi
élelmiszer-utánpótlást. Nem élelmiszert dobtak le az éhezõknek
a gépeikrõl, hanem egy számunkra ismeretlen élõ
organizmussal beoltott oldatot permeteztek a tábor körüli területekre
éjszaka. Ezen "gömbölyegek" kialakulásához idõ kellett,
mely reggelig rendelkezésre állt. Azt, hogy
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*68Mózes IV. könyve 11
|
|
*71 Zsoltárok könyve 78
|
|
|
|
*69 Mózes IV. könyve 21
|
|
*72 János evangyélioma 6
|
|
|
|
*70 Mózes V. könyve 8
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
fehérje alapú anyagból állt a manna, bizonyítja, hogy fõzéssel hõkezelni kellett,
így vált emészthetõvé. Ugyanakkor ez a "növény" azért nincs
természetes körülmények között jelen bolygónkon, mert
nagyon gyorsan bomlik, és nem bírja a Nap melegét.
A Földön persze ismerünk olyan növényt, mely egy esõs
éjszaka alatt ellepi a talajt — a gomba. A manna persze nem
volt gomba. Csak valami hasonló, de a Földön nem létezõ
"növény". Ez csak a misszionáriusok hazájában, a "mennyekben"
létezik. Melyet õk fogyasztanak.
Az oldatot a misszionáriusok rendszeresen, minden éjjel
permetezték (*67/9), így az embereknek volt mit enniük. Ez a
légi élelmiszer-utánpótlás mindaddig tartott, míg az izraeliták
eljutottak olyan területre, ahol már ehettek az ott termõ
növények gyümölcsébõl:
|
|
|
|
12. És másnaptól kezdve, hogy
ettek vala a föld termésébõl,
megszûnék a manna, és nem volt többé
|
|
|
|
|
mannájok az Izráel fiainak;
hanem Kanaán földének
gyümölcsébõl evének abban az esztendõben.
*73
|
|
|
|
|
|
RÖVID TARTALOM.
Idõvel, ahogy az izraeliták vándoroltak a pusztában,
egyre fogyott az élelmiszerkészletük. Az élelmiszerhiány mindinkább
súlyos probléma lett. Ekkor Mózes újra használta a
készüléket. Segítséget kért...
Mivel a tömeg létszáma miatt az élelmiszer-segélyezést
nem lehetett a szokványos módon megoldani, ezért a
misszionáriusok úgy döntöttek, hogy egy, a Földön ismeretlen
"növényt" használnak fel erre a célra. Azt az organizmust, mely az õ
táplálékuk — mennyei kenyér, angyalok kenyere, melyet
hazájukban fogyasztanak. A szokatlan megoldás miatt
közölték Mózessel, hogy milyen módon kell azt feldolgozni ahhoz,
hogy fogyaszthatóvá váljék. Ugyanakkor arra is felhívták a
figyelmét, hogy ez a "növény" nagyon romlékony, ezért csak annyit
szedjenek belõle, amennyit aznap elfogyasztanak.
A manna reggeli megjelenését minden esetben este
folyadékpermet lecsapódása elõzte meg, mely oldat tartalmazta
azt az organizmust, mely reggelre "felépítette" a fehérje alapú
daraszerû anyagot.
Ez a légi élelmiszer-segélyezés mindaddig tartott, míg a
vándorlók olyan termõ területekre értek, ahol már ehettek a
föld gyümölcsébõl.
|
|
|
|
*73 Józsué könyve 5
|
|
|
|
<<Vissza
Tovább>>
|
|
|
|
Vissza a tartalomjegyzékre
|