A SZENT LÉLEK "APOSTOLOKRA VALÓ KITÖLTÉSE"

  A keresztény világ egyik fontos ünnepe a pünkösd. Ez az ünnep az arról való megemlékezés, mikor Jézus keresztrefeszítése és "feltámadása" után az apostolok elnyerték a Szent Lelket.
  Vizsgáljuk meg pontosan, mit írnak a szövegek a történtekrõl, és próbáljuk meg rekonstruálni, mi is történt valójában.
  Az elsõ, ami kiderül, hogy az események éjszaka, sötétben, hajnali három óra elõtt, éjfél táján kezdõdtek:

1. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy aka-

|
|

rattal együtt valának.

*864

  Nyilvánvaló, hogy az apostolokat a hivatalos hatalom üldözte. Ezért bujkálniuk kellett. Találkozni is csak nagy titokban, konspiratív alapon találkozhattak. Általában éjszakánként gyûltek össze egy külvárosi épületben, távol az avatatlan szemektõl.
  Ugyanígy volt ez most is. Azért jöttek össze, hogy megbeszéljék a további teendõket.
  Ezalatt az egyik városhoz közeli réten egy jármû landolt.
  Azt tudjuk, hogy a misszionáriusok az éj leple alatt hajtották végre a látogatásaikat. Ennek nyilvánvalóan egyszerû oka volt: minél kisebb legyen annak az esélye, hogy valakik meglátják õket.
  Az érkezõk tudták, hogy hol tartózkodnak az apostolok. Ezért a jármûbõl egy misszionárius kommandó tûnt fel.
  Csendben, a legkisebb neszt sem keltve, indultak el a város szélén lévõ épület irányába. Mikor odaértek, az egyik közülük egy kis méretû gázpalackot vett elõ, melyben bódító hatású gáz volt. Ennek kivezetõ csövét az épület falába fúrt apró nyílásba helyezte. És kinyitotta a palack szelepét.
  Ahogy a gáz terjedni kezdett a helyiségben, egyre több bent lévõ feje hanyatlott az asztalra. Már aludtak is.

10. Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és

|
|

bezárta szemeiteket,...

(*824)

  A helyiségbe ekkor a kommandósokkal érkezett orvoscsoport tagjai léptek be:

3. És megjelentek elõttük kettõs tüzes nyelvek és üle

|
|

mindenikre azok közül.

*865


*864 Az apostolok cselekedetei 2

(*824) Ésaiás könyve 29

*865 Az apostolok cselekedetei 2


  A helyiségben lévõk már szinte mindannyian aludtak. Ugyanakkor azok, akik a gáz belépési helyétõl a legtávolabb ültek, még nem vesztették el teljesen az eszméletüket. Lecsukódó szemhéjaik alól még homályosan látták, ahogy valamiféle elmosódott, alaktalan fények közelednek feléjük... Aztán elaludtak...
  Annak már nem voltak tudatában, hogy mi történik velük.
  Ekkor a misszionárius "orvosok", elõvették a magukkal hozott "Szent Lelkeket", a borsószemnyinél is kisebb készülékeket, melyek egy másik, nem földi eredetû, fejlett civilizáció által készített szerkezetek voltak:

12. Mi pedig nem e világ- nak lelkét vettük, hanem az Istenbõl való Lelket; hogy

|
|
|

megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.

*866

  Egy speciális eszköz segítségével, mindegyik apostol fülében egy-egy apró bemetszést ejtve, elhelyezték ezeket.
  Olyannyira kicsi volt a seb, hogy pillanatok múltán már be is gyógyult.
  Közben a bejáratot a fegyveres kommandósok õrizték.
  Mikor végeztek, elhagyták az épületet és a kommandósok fedezete alatt néhány perc múlva visszatértek a jármûre.
  Telt az idõ. Az altató gáz hatása kezdett gyengülni.
  A mezõn a jármû beindította a hajtómûveit. Emelkedni kezdett.
  Az idõ hajnali három óra felé járt. A környezõ házakban az emberek békésen aludtak.
  Az éjszaka csendjét szétrobbantotta a hajtómûvek sivító és dübörgõ hangja. A jármû gyorsan emelkedni kezdett, míg végül eltûnt az éjszakai égbolton.

2. És lõn nagy hirtelenség- gel az égbõl mintegy sebe- sen zúgó szélnek zendülé-

|
|
|

se, és eltelé az egész há- zat, a hol ülnek vala.

*867

  Erre a robajra az éledezõ apostolok hirtelen feleszméltek. Nem tudták, mi történt. Csak arra emlékeztek, hogy együtt ültek és beszélgettek. Aztán meg hirtelen ez a robaj...
  Az egyikük megemlítette, hogy mintha egy pillanattal elõbb valami homályos foltokat látott volna feléjük közeledni.


*866 Pál korinthusbeliekhez írt I. levele 2

*867 Az apostolok cselekedetei 2


  Percekig ültek és tanakodtak, hogy mi is történt. Valahogy kicsit furcsán érezték magukat, de ezt a késõi idõpontnak tulajdonították.
  A környékbeli házakban alvókat szintén felverte álmukból a nagy dübörgés. Kisereglettek hát az utcára, és álmosan, szemeiket dörzsölve kérdezgették egymástól, hogy mi történt? Mi volt röviddel ezelõtt az a nagy dübörgés?

6. Minekutána pedig ez a

|
|

zúgás lõn, egybegyûle a sokaság...

*868

  Közben kijöttek az apostolok is megnézni, hogy mi az a nagy csõdület, az izgatott embersereg odakinn. Kóválygott a fejük, és a járásuk is bizonytalan volt még.
  Mikor az emberek észrevették õket, egyesek azt mondták, hogy részegek. Hiszen még valamennyien a korábbi altatógáz hatása alatt voltak...

13. Mások pedig csúfolód- va mondának: Édes bortól

|
|

részegedtek meg.

*869

  Ugyanis a szövegek szerint, ahogy a "Szent Lélek" reájuk szállt, állítólag különbözõ nyelveken kezdtek el beszélni:

4. És megtelének mindnyá- jan Szent Lélekkel, és kez- dének szólni más nyelve- ken, a mint a Lélek adta né- kik szólniok.
6. ...egybegyûle a sokaság és megzavarodék, mivel- hogy mindegyik a maga nyelvén hallá õket szólni.
7. Álmélkodnak pedig mind- nyájan és csodálkoznak va- la, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szól- nak?
8. Mimódon halljuk hát õket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben szület- tünk.

|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|

9. Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeá- ban, Kappadózciában, Pon- tusban és Ázsiában.
10. Frigiában és Pamfiliá- ban, Égyiptomban és Libiá- nak tartományaiban, mely Cziréne mellett van, és a ró- mai jövevények, mind zsi- dók, mind prozelitusok,
11. Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait.

*870

  Egyértelmû, hogy ez sem egyéb, mint kommentár. Mert ha jól utánaszámolunk — 17 nyelvet és nyelvjárást sorol fel a szöveg. Ugyanis nem valószínü, hogy a város egyik negyedében, ahol az apostolok voltak éjszaka, mondjuk a környezõ negyven házban 17 különbözõ nyelvet és nyelvjárást beszélõ család lakott.
  Hiszen nyilvánvalóan az emberek hajnali három órakor, ahogy felriadtak álmukból, nem a város fõterére szaladtak, hanem ki az utcára. Az utcán ekkor legfeljebb ötven — nyolcvan izgatott ember volt.


*868,*869,*870 Az apostolok cselekedetei 2


  Így azért mégis csak némi túlzás feltételezni, hogy ilyen sok nyelvet és nyelvjárást beszélõ ember, illetve család koncentrálódott egy szûk városnegyedre.
  De nemcsak ez kérdõjelezi meg a fentieket. Hiszen hajnali három órakor vajon az emberek között, akik álmosan kiszaladtak az utcára, valaki netalán jegyzettömbbel a kezében járt, hogy feljegyezze, milyen nemzetiségek vannak ott jelen, milyen nyelveken beszélnek?
  Azonkívül azt is tudjuk, hogy a hatalom üldözte Jézus követõit, így az apostolokat is. Így azok csak konspirációs, illegális tevékenységet folytathattak. Titokban terjeszthették a tanokat.
  Ezért túlzás feltételezni azt, hogy Jeruzsálem minden lakosa ismerte arcról õket. Hiszen pont azért választották azt a negyedet, mert ott ismerték õket a legkevesebben. Így biztonságban találkozhattak rendszeresen az éj leple alatt.
  Tehát igencsak "kilóg a lóláb". Ugyanis a krónikás, nem értve mindazt, ami történt, egy kicsit "megspékeli" — kiszínesíti — a történteket. "Biztos forrásból értesülve" állítja, hogy az éjszaka kellõs közepén az apostolok a még mindig félálomban lévõ, szemeiket álmosan dörzsölgetõ embereknek az "Istenrõl" kezdtek el prédikálni.
  Mindez nem egyéb, mint a krónikás "jólértesültségének" következménye...
  És késõbbi "kezek munkája", melyek utólag tették hozzá a szöveghez ezt a részt... és kreáltak "csodát" a történtekbõl.
  Ugyanis maguk az apostolok többé-kevésbé még mindig az altatógáz hatása alatt kitántorogtak, kiszédelegtek az utcára megnézni, hogy mi történt.
  Amikor az emberek észrevették, hogy az egyik házból férfiak jönnek elõ, akik tántorognak, és láthatóan nem tiszta a tudatuk, csak egyre gondolhattak: ezek mindannyian valamit ünnepeltek és bort ittak. Most azért tántorognak, mert részegek...
  Látva, hogy az emberek részegnek nézvén õket gúnyolódni kezdtek, Péter védelmébe vette a társait:

15. ...nem részegek ezek, a mint ti állítjátok; hiszen

|
|

a napnak harmadik órája van;

*871

  Arról gyõzködte az embereket, hogy hajnali három óra van. Ugyan ki kezdene el vedelni ilyen kora reggel?


*871 Az apostolok cselekedetei 2


  A szövegek ezután egy hosszas szónoklatról szólnak. Melyet Péter tartott. Ennek kapcsán csak egy kérdés merül fel: hajnali három órakor vajon ki emlékezett Péter minden egyes elvont, prédikáló szavára? Valaki netalán ott állt mellette egy mikrofont tartva elé, hogy magnetofonra rögzítse minden egyes szavát? Hogy késõbb hitelesen lejegyezhesse azokat Az apostolok cselekedetei könyvének ide vonatkozó fejezetében?
  Ugye nem? Még ha el is hangzott volna bárminemû prédikáció, melyet a még mindig álmosan szemeiket dörzsölgetõ emberekhez intéztek, ugyan ki emlékezett volna minden egyes szóra?
  Ez is azt bizonyítja, hogy ez a rész sem egyéb, mint a krónikás "keze nyoma". Ugyanis, amikor e könyv, Az apostolok cselekedetei íródott, a krónikás vagy krónikások hozzátették a maguk "részét" is, csodát kreálva a történtekbõl.
  Az olvasóban azonban felmerülhet még egy kérdés.
  Miért kellett Mózesen és Jézuson egy hosszabb gyógyulással járó sebészeti beavatkozást elvégezni, ha az apostolok készülékeinek a beültetéséhez csak néhány másodpercre volt szükség?
  Erre megint csak nyilvánvaló a válasz.
  A "Szent Léleknek" — a miniatûr készüléknek — is különbözõ típusai voltak. Egyesek közülük csak arra voltak alkalmasak, hogy a rádióadást fogják, és megszólaltassák az "Úr" hangját. Míg mások komplett adó-vevõkészülékek voltak.
  Nyilvánvaló, hogy attól függõen, mennyire volt fontos személy a "próféta", rendelkezett az vagy egy egyszerûbb, vagy egy bonyolultabb típussal.
  Ilyen "korszerûbb" készülékkel Mózes és Jézus is rendelkezett. Úgy hiszem, személyük fontosságát senki nem vonja kétségbe.
  Mivel ezek a készülékek bonyolultabbak voltak, ezért méretük is minden bizonnyal mondjuk a borsószemnél nagyobb volt. Így a testszövetek között az elhelyezésük is komolyabb beavatkozást igényelt. Ez a beavatkozás huzamosabb gyógyulást vont maga után.
  Viszont azok, akik csak egy egyszerûbb készüléket "kaptak", nem estek át ilyen procedúrán.
  Ebbõl az "egyszerûbb" típusból kaptak az apostolok is...



  Nos, amennyiben a fentiek után még valakinek kételye támadna, és az egészet mint csupán fantáziálást, mely a sci-fi világába tartozik, elvetné, akkor az alábbi idézet ezt is el kell hogy oszlassa.
  Ugyanis egyértelmû, hogy ezután már e nem földi eredetû társadalom küldöttei a "Szent Lélek" által közöltek információkat a Csapat tagjaival:

2. Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána pa- rancsolatokat adott a Szent

|
|
|

Lélek által az apostolok- nak, kiket választott vala magának.

*872

  Jézus a "feltámadása" — eltûnése — után már csak ezeken az apostolok testébe beültetett miniatûr készülékeken keresztül tartotta csapatával a kapcsolatot.
  A rádióhullámok, melyek eljuttatták az információkat az apostolokhoz, ugyanolyan megfoghatatlanok, nem érzékelhetõek és anyagtalanok, mint a lélek. A Szent Lélek...


*872 Az apostolok cselekedetei 1

<<Vissza                      Tovább>>

 Vissza a tartalomjegyzékre