TÉRÍTÕK

  Nos, miután Jézus "meghalt", az apostolokra — a Csapatra — hárultak a további teendõk. Nekik kellett a Tervnek megfelelõen, az új vallás alapjait megvetendõ, terjeszteni az új értékrendet, erkölcsi normákat. Ehhez a misszionáriusoktól kaptak segítséget. De ezen felül az apostolok rendelkezhettek valamiféle mûszaki eszközökkel is. Erre enged következtetni az alábbi részlet:

1. Egy ember azonban, név- szerint Anániás, Safirával, az õ feleségével, eladá bir- tokát.
2. És félre tõn az árából, feleségének is tudtával, és valami részét elvivén, az apostoloknak lábai elé lete- vé.
3. Monda pedig Péter: Aná- niás, miért foglalta el a Sá- tán a te szívedet, hogy megcsald a Szent Lelket, és a mezõnek árából félre tégy?

|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|

4. Nemde megmaradva néked maradt volna meg, és eladva a te hatalmadban volt? Miért hogy ezt a dol- got cselekedted szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.
5. Hallván pedig Anániás e szavakat, lerogyott és meg- hala; és mindenekben nagy félelem támada, kik ezeket hallják vala.

^*898

  Jézus szavaiból megtudtuk, hogy a "tanítványok", a késõbbi apostolok, a Csapat tagjai csak félig voltak földi emberek.
  Ezért õk erõsen összetartottak, és nem engedtek maguk közé idegent. A Csapat volt a kialakuló Mozgalom vezetõje.
  Kissé furcsán viselkedtek, de mivel "csodákat" mûveltek, ezért az emberek félve tisztelték õket.
  A tekintélyüket csak tovább növelte ez az eset. Ugyanis mindenkinek a tudtára akarták adni, hogy õket nem lehet büntetlenül becsapni. Ha valaki mégis megpróbálja, az az életével fizet érte.

44. Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
45. És jószágukat és marhái- kat eladogaták, és szét- osztogaták azokat minden- kinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
46. És minden nap egy- akarattal kitartva a temp-

|
|
|
|
|
|
|
|

lomban, és megtörve házan- ként a kenyeret, részesed- nek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel,
47. Dícsérve az Istent, és az egész nép elõtt kedvessé- get találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az id- vezülõkkel.

^*899

^*898 Az apostolok cselekedetei 5

^*899 Az apostolok cselekedetei 2

  Anániás veszélyes precedenst teremtett azzal, hogy úgy szállt be a közösbe, hogy nem adta be mindenét. Viszont a közösbõl részesedni kívánt.
  Amennyiben ezt mások is megteszik, akkor a közösség lassan, de biztosan bomlani kezd. Ez pedig pont ellentétes volt a kitûzött céllal. Így a többiek számára mindenképp elrettentõ példát kellett Péternek statuálnia...
  Mondhatnánk persze, hogy Anániás, mikor Péter "ráolvasta", hogy tud a maradék pénzrõl, megijedt és szívrohamot kapott.
  Ámde olvassuk tovább.

6. Az ifjak pedig felkelvén, begöngyölék õt, és kivivén eltemeték.
7. Történt aztán mintegy három órai szünet mulva, hogy az õ felesége, nem tudva, mi történt, beméne.
8. Monda pedig néki Péter: Mondd meg nékem, vajjon enynyiért adtátok-é el a föl- det? Õ pedig monda: Igen, ennyiért.
9. Péter pedig monda néki: Miért hogy megegyeztetek,

|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|

hogy az Úrnak lelkét megkí- sértsétek? Ímé a küszöbön vannak azoknak lábaik, a kik eltemették férjedet, és kivisznek téged.
10. És azonnal összerogyott lábainál, és meghala; be- menvén pedig az ifjak, hal- va találák õt, és kivivén eltemeték férje mellé.
11. És támada nagy félelem az egész gyülekezetben és mindazokban, kik ezeket hallják vala.

^*900

  Az ugye mégsem valószínû, hogy a felesége is szívrohamban halt meg?
  Hogy valójában mi történt, azt senki nem látta. Hiszen szó van arról, hogy "bemenvén az ifjak halva találák õt". Vagyis nem voltak rajta külsérelmi nyomok, így senki nem értette, hogy mi végzett velük...
  Ennek következtében "támada nagy félelem az egész gyülekezetben".
  Ezek után az emberek még csak a gondolatot is, hogy becsapják az apostolokat, elhessegették maguktól.

12. Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lõn

|
|

a nép között...

^*901

  Ezeket a "jeleket", akárcsak jóval korábban Mózes, õk is a misszionáriusoktól kapott technikai eszközökkel cselekedték.
  Egy ilyen "eszköz"-tõl halt meg Anániás és a felesége...

13. Egyebek közül pedig senki sem mert közéjük ele-

|
|

gyedni; hanem a nép ma- gasztalá õket;

^*902

^{*900,*901,*902} Az apostolok cselekedetei 5

  Az apostolok úgy viselkedtek, mint egy zárt közösség, mely nem fogad be idegent. Érthetõ is, hiszen mindannyian félemberek voltak.
  De nemcsak olyan eszközöket birtokoltak, melyek hangtalanul és látható nyom nélkül voltak képesek ölni. Ugyanis egy alkalommal Pál életveszélyesen megsebesült:

19. Jövének azonban Anti- ókhiából és Ikóniumból zsi- dók, és a sokaságot eláltat- ván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.

|
|
|
|
|

20. De mikor körülvették õt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és más- nap Barnabással elméne Derbébe.

^*903

  Minden bizonnyal súlyos sérüléseket szenvedett, mikor az emberek õt megkövezték. De a szöveg szó szerint azt mondja, hogy körülvették a társai, és másnap, mintha mi sem történt volna, egy másik városba indult el.
  A gyógyulás szembetûnõ. Hiszen ha valakit megköveznek, vagyis addig dobálják kövekkel, míg össze nem esik és el nem veszti az eszméletét, a sérülései, még ha szerencsésen túl is éli õket, legalább nyolc napon túl gyógyulnak.
  Itt meg annak köszönhetõen, hogy az apostolok valamit csináltak vele, amit az emberek nem láttak, rövid idõ alatt meggyógyult.
  Az következik ebbõl, hogy a Csapatnak olyan eszközei is voltak, melyeket az akkori gyógyászat nem ismert. Melyek, megint csak azt kell mondanunk: nem földi eredetûek voltak.
  Az eszköztárukról árulkodik egy másik szövegrészlet is.

5. És mikor Salamisba jutot- tak, hirdeték az Isten beszé- dét a zsidóknak zsinagógái- ban: és János is velök vala, mint segítõtárs.
6. És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngõs hamispróféta zsidóra, kinek neve vala Barjézus;

|
|
|
|
|
|
|
|
|

7. Ki Sergius Paulus tiszt- tatóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kívá- ná hallani az Isten beszédét.
8. Elimás, az ördöngõs azonban (mert így magya- ráztatik az õ neve) ellenke- zik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hit- tõl.

^*904

  A Terv célkitûzésének megfelelõen az apostolok mindenfelé terjesztették az új eszmerendszert — "térítettek".
  Egy alkalommal módjuk nyílt a hatalom egy magas beosztású tisztségviselõjével is beszélni. Ugyanis az, okos ember lévén,

^*903 Az apostolok cselekedetei 14

^*904 Az apostolok cselekedetei 13

nem legyintve utasította el azt, hanem maguktól a "térítõktõl" kívánt hallani róla.
  Ez nagy lehetõség volt Pál számára. Ugyanis amennyiben megnyerik a Mozgalomnak a hatalom egyik hivatalos képviselõjét, az mindenképp változást jelent majd a Mozgalom hatalomhoz való viszonyában.
  De ott okvetetlenkedett Elimás. Nem hagyta, hogy Pál nyugodtan elõadhassa a mondanivalóját. Állandó közbeszólásaival, lekicsinylõ modorával minduntalan félbeszakította õt.
  Egy idõ után Pál egyre dühösebb lett. Elimás ugyanis józan ellenérvek helyett a "süketek párbeszédét" folytatta vele. Csak mondta a magáét...
  Pál egyre kevésbé volt képes uralkodni magán.
  Mikor már "betelt a pohár", felrúgva az összes biztonsági szabályt, elõvette a palástja alatt rejtõzõ "Úr kezét"...
  (Korábban, a misszionáriusok mindannyiukat arra utasították, hogy a tõlük kapott eszközöket nem láthatja senki. És csak akkor használhatják, ha végveszélyben vannak.)
  De most ez az Elimás okvetetlenkedésével olyannyira felidegesítette Pált, hogy az elõkapta az "Úr kezét" és ráfogta:

9. De Saulus, ki Pál is,... szemeit reá vetve,
10. Monda: Óh minden ál- noksággal és minden go- noszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellen- sége, nem szûnöl-é meg az

|
|
|
|
|
|

Úrnak igaz útait elfordítani?
11. Most azért ímé az Úr- nak keze van ellened (rá- fogta a fegyvert), és vak le- szel és nem látod a napot egy ideig...

^*905

  És elsütötte...

11. ... És azonnal homály és sötétség szálla reá; és ke-

|
|

rengve keres vala vezetõ- ket.

^*906

  Az "Úr keze" minden bizonnyal egy fegyver volt. Ha kellett, ölni is lehetett vele. De minden bizonnyal különbözõ fokozatokon volt képes mûködní. Míg a legerõsebb fokozatra állítva embert ölt, addig a legkisebben csak az emberi szervezet mûködésében okozott ideiglenesen zavart.
  Adott esetben Elimást egy rövidebb idõre megvakította. Emlékezzünk csak vissza a Sodomában történtekre? Hasonló fegyvert használtak Lót házánál az angyalok is...

^*905,*906 Az apostolok cselekedetei 13

  Mivel Pál nem tudott uralkodni az indulatain, ezért a fegyvert és annak mûködését egy avatatlan ember, Sergius Paulus is látta...

12. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hûn,

|
|

elálmélkodván az Úrnak tudományán.

^*907

  Nagyon fontosak az utolsó szavak. Ugyanis pontosan jellemzik a történteket. Hiszen a tiszttartó okos, nagytudású ember lévén, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy nem csodát látott.
  Hiszen nem az történt, hogy Pál kinyújtotta a kezét és abraka-dabrázott, mire Elimás megvakult. Hanem látta, hogy Pál kezében valamilyen furcsa alakú tárgy van. Mely egyet villant, és Elimás megvakult...
  Tudta, hogy valami olyannal találkozott, ami nem természetfeletti, hanem olyan tudás, mely igen magas szintû.
  Szó szerint "az Úr tudománya". Azaz a misszionáriusok fejlett technológiája...
  Ezekkel a fejlett eszközökkel "cselekedtek jeleket" az apostolok:

43. Támada pedig minden lélekben félelem, és az

|
|

apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.

^*908

  A "térítéshez" hatalmas segítséget nyújtott az apostoloknak a "Szent Lélek", melyrõl korábban megtudtuk, hogy egy apró implantátum volt. Melyet a misszionáriusok helyeztek be a kiválasztott személy fülének belsõ, nehezen vagy egyáltalán nem elérhetõ részébe.
  Ennek a miniatûr mûszaki készüléknek — a "Szent Léleknek" — köszönhetõen tudták a misszionáriusok irányítani és összehangolni a Csapat tagjainak a ténykedését. Hiszen így azok a nap bármelyik szakában elérhetõk voltak. Utasításokat és információkat közölhettek velük anélkül, hogy bárkinek is a leghalványabb fogalma lett volna errõl.
  Mivel ez az apró rádió vevõkészülék be volt ültetve a kiválasztott személy testébe, ezért egyrészt senki nem vehette észre. Másrészt az el sem veszthette, és mindig "magánál hordhatta", illetve el sem lophatták tõle.
  A Terv minden bizonnyal bukásra lett volna ítélve a "Szent Lélek" nélkül...

^*907 Az apostolok cselekedetei 13

^*908 Az apostolok cselekedetei 2

  Lássunk néhány esetet arra, hogyan is közöltek a misszionáriusok információkat az apostolokkal ezen a készüléken keresztül.

1. Vala pedig Czézáreában egy Kornélius nevû férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregbõl.
3. Ez látá látásban világo- san (késõbb kiderül, hogy nem látomás volt), a nap- nak mintegy kilenczedik órája körül, hogy az Isten- nek angyala beméne õ hoz- zá, és monda néki: Korné- lius!
4. Õ pedig szemeit reá füg- gesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? (mitõl rémült meg?) Az pedig monda néki: A te könyörgé- seid és alamizsnáid felmen-

|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|

tek Isten elébe emlékezet- nek okáért.
5. Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd ma- gadhoz Simont, ki nevez- tetik Péternek;
6. Õ egy Simon nevû tí- márnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Õ megmondja néked, mit kell cselekedned.
7. A mint pedig elment az angyal (gyalog), a ki Kor- néliussal beszélt, szólíta kettõt az õ szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala.

^*909

  Idáig úgy tûnik, hogy reggel kilenc körül Kornélius századosnak látomása volt. Egyszer csak a semmibõl megjelent egy angyal, melyet meglátva nagyon megrémült. Utasításokat hozott.
  Ez eddig valóban természetfelettinek tûnik. De olvassuk tovább.

30. És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig bõjtöltem, és ki- lencz órakor imádkozám az én házamban; és ímé egy férfiú (újra férfi!) álla meg elõttem fényes ruhában (ettõl ijedt hát meg — a fényes ruhától),
31. És monda: Kornélius, meghallgattatott a te imád-

|
|
|
|
|
|
|
|
|

ságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten elõtt.
32. Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Si- mont, ki Péternek nevez- tetik; ez Simon tímár há- zában van szálláson a ten- ger mellett (pontos hely- meghatározás): õ, mineku- tána eljõ, szól néked.

^*910

  Most már tudjuk, hogy mitõl ijedt meg. Egy férfit látott, akinek a ruhája... fényes volt. Vajon miért?
  Korábban taglaltuk azt, hogy napjainkban nem okoz különösebb mûszaki problémát egy olyan köpeny elkészítése, mely fényt sugároz. Ugyanis a fejlett félvezetõipar mûszaki vívmányait felhasználva, a készülõ köpenybe apró félvezetõket lehet rögzíteni, melyek elektromos áram hatására fényt sugároznak. Ha sok ilyen apró fényforrás van a palástba beleszõve, akkor az világít.
  Miért használt ilyen köpenyt az "angyal", aki a századosnak vitt utasításokat?

^*909,*910 Az apostolok cselekedetei 10

  Tegyük fel, hogy az "angyalok" úgy néznek ki, mint bármelyik férfi. Semmi feltûnõ nincs rajtuk.
  Namost ha egy ilyen "angyal" lépett volna be Kornélius házába, akkor vajon a katona hitt volna mindannak, amit az mond?
  Hallva, hogy az "Úrtól" jött, valószínûleg kinevette volna, és eszement embernek nézve eszébe sem jut követni annak az utasításait.
  A világító köpeny látványa azonban önmagáért beszélt. Nem volt szükség szavakra ahhoz, hogy a századost meggyõzze: egy nagyon különleges személy áll elõtte.
  Mivel a köpeny "ki- és bekapcsolható" volt, ezért kikapcsolt állapotában, mikor nem világított, olyan volt, mint bármelyik polgár köpenye. Ezért az "angyal" a város utcáin feltûnés nélkül közlekedhetett.
  Csak amikor belépett a százados házába, kapcsolta azt be.
  Távozáskor, mielõtt az utcára kilépett volna, a köpeny apró fényforrásait kikapcsolta. Így már feltûnés nélkül elvegyülhetett az emberek között.
  Kornélius, miután az "angyal" távozott, utasította két szolgáját, hogy menjenek el Péterért.
  Közben a misszionáriusok tudatták Péterrel az implantátumon keresztül, hogy három férfi keresni fogja:

19. És a míg Péter a látás felõl gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé három fér- fiú keres téged:

|
|
|

20. Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el õ velök: mert én kül- döttem õket.

^*911

  Az egész színjáték volt valójában. Mert ha Péter keresi fel személyesen a századost, akkor az valószínûleg meg sem hallgatja. De ha mégis szán rá idõt, akkor sem hisz neki.
  Viszont a fényes ruhájú személy megtette rá a megfelelõ hatást.
  Ezt fokozta az, hogy Péter már tudott Kornélius szolgáinak az érkezésérõl. Persze õk nem sejthették, hogy Péter a rádión keresztül értesült az érkezésükrõl. Akárcsak egykoron Sámuel Saul érkezésérõl (*424).
  Nyilvánvaló, hogy a misszionáriusok nemcsak azt tudatták vele, hogy keresni fogják, hanem azt is, hogy mit kell közölnie Kornéliussal.
  Az elõzmények után a százados már biztosan hinni fog neki...

^*911 Az apostolok cselekedetei 10

  De e nem földi társadalom képviselõi máskor is használták a "Szent Lelket":

2. Mikor azért azok szolgá- lának az Úrnak és bõjtö- lének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Bar- nabást és Saulust a munká- ra, a melyre én õket elhív- tam.

|
|
|
|
|

4. Õk annakokáért, miután kibocsáttattak a Szent Lé- lektõl, lemenének Szeleu- cziába; és onnét elevezének Cziprusba.

^*912

  Más alkalommal az apostolokat arra utasították az implantátum segítségével, hogy küldjék el Barnabást és Saulust Ciprusra. Az apostolokkal a misszionáriusok nyilván közölték a végrehajtandó feladatot, melyet azok elmondtak Barnabásnak és Saulusnak.
  De máskor is jött üzenet a "készüléken" keresztül:

22. És most ímé én a Lélek- tõl kényszerítve megyek Je- ruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én re- ám.

|
|
|
|

23. Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizony- ságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomo- rúság következik.

^*913

  Errõl Pál apostol számolt be. Az implantátumon keresztül a misszionáriusok folyamatosan instrukciókat közöltek vele.
  Ugyanis azok a Hálózat ügynökeinek jelentéseibõl tudták, hogy mi a helyzet a régióban. Így errõl pontosan informálták Pált.
  Sõt, a "Szent Lélek" vészhelyzetben is jól jött:

17. Lõn pedig, hogy mikor Jeruzsálembe megtértem és imádkozám a templomban, elragadtatám lelkemben,

|
|
|
|
|

18. És látám õt, ki ezt mondá nékem: Siess és menj ki hamar Jeruzsálembõl: mert nem veszik be a te tanú- bizonyságtételedet én felõ- lem.

^*914

  Pál Jeruzsálemben volt, hogy hirdesse az új eszméket.
  A Hálózat azonban a misszionáriusok felé jelentette, hogy a helyzet a városban veszélyes. Ugyanis a hatóságok bárkit letartóztatnak, ha prédikálni kezd.
  Miután ez a misszionáriusok tudomására jutott, azok sürgõsen kapcsolatba léptek Pállal a "Szent Lélek" rádiócsatornáján, és utasították, hogy haladéktalanul hagyja el a várost.
  Azt ne várjuk Páltól, hogy mindazt, ami és ahogy történt, elmondja. Hiszen ez tilos volt. Garanciaként erre ott volt a "tövis" a testében.

^*912 Az apostolok cselekedetei 13

^*913 Az apostolok cselekedetei 20

^*914 Az apostolok cselekedetei 22

  Ezért ad elõ általában a valós történések helyett Pál egy mesét, mely "csodaszagú". Az igazság helyett azt mondta, hogy látomás volt. Egy személy, akit persze rajta kívül senki más nem látott, azt mondta neki, hogy meneküljön.
  Pedig csak az implantátumon keresztül jött a figyelmeztetés...
  Ennek segítségével a misszionáriusok operatívan közölhettek információkat az apostolokkal. Hiszen figyelemmel kísérve a régióban zajló eseményeket, mindig a megfelelõ helyre irányíthatták õket. Sõt ennek az ellenkezõje is igaz:

6. Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivel- hogy eltiltatának a Szent

|
|
|

Lélektõl, hogy az igét Ázs- iában hirdessék,

^*915

  Képzeljük csak el, hogy milyen hatalmas elõnyt jelentett abban az idõben a rádióhullámok segítségével való kapcsolattartás. Hiszen ezeket nem érzékeljük. Létezésükrõl csak a múlt század vége óta van tudomásunk. De annak ellenére, hogy nem érzékeljük, mégis a szolgálatunkba állítottuk õket.
  Segítségükkel beszélni tudunk olyan emberrel, aki épp a Föld túlsó felén van. A hangját ennek ellenére úgy halljuk, mintha mellettünk lenne. És ezen ma senki nem csodálkozik.
  Vajon hogyan nézhetett ki kétezer évvel ezelõtt mindez az emberek szemében? Az apostolok mindig tudták, hogy mit kell tenniük. Mindig pontosan informáltak voltak arról, hogy a szomszéd városban mi történik.
  Ennek az operatív kapcsolattartásnak köszönhetõen sok "csodát" lehetett produkálni. Hiszen a csoda alanya és a csoda "elkövetõje" pontosan tudta, mit kell tennie. Így a legapróbb részletekig össze lehetett hangolni a lépéseket, anélkül, hogy bárkinek errõl még csak a leghalványabb sejtése is lett volna.
  Ügyes szervezéssel sok "csodát" lehetett így produkálni.
  Azonkívül, a hatóságoknak nyilván megvolt a saját besúgó hálózatuk. De amíg az információ a besúgótól eljutott a döntéshozóig, és az kiadta az elfogató parancsot, hosszabb idõ telt el. Közben a misszionáriusok értesíthették a Csapat bármelyik tagját, hogy azonnal "szívódjon fel", mert le akarják tartóztatni. Mikor a parancs megérkezett, az apostolnak már csak hûlt helyét találták a katonák. Ezért a hatóságok sehogy nem értették, hogyan is csúszhat ki mindig az utolsó pillanatban a kezük közül...

^*915 Az apostolok cselekedetei 16

<<Vissza                      Tovább>>

 Vissza a tartalomjegyzékre