Minden fa, miként a füvek is, vagy hideg, vagy meleg, mégis bizonyos fák melegebbek, mint mások, néhány azonban hidegebb. Mert a fák termékenyek, és azok, amelyek jó gyümölcsöt teremnek, mint az erdei fák, inkább hidegek,de azok az erdei fák, amelyek nagyobb és több gyümölcsöt teremnek, mint a többi, melegebbek, mint más erdei fák. Azok azonban, amelyek kicsi és kevés gyümölcsöt teremnek, hidegebbek, mint az egyéb erdei fák.

Az almafa meleg és nedves, méghozzá olyana nedvessége, hogy akár szét is olvad, és még a meleg sem tartja össze. És az ember, legyen öreg vagy fiatal, ha bármily módon elhomályosul a szeme, vegye ennek a fának a leveleit tavasszal, mielőtt még meghozná azévi gyümölcseit, vagyis akkor, amikor a levelek tavasszal előszőr bomlanak ki, mert akkor zsengék és gyógyítók, mint a fiatal lány, mielőtt gyermeket szülne. És törje össze a leveleket, és préselje ki a nedvüket, és adjon hozzá ugyanannyit azokból a cseppekből, amik a szőlőtőkéből folynak ki, és tegye ezeket együtt egy edénybe. És este, amikor aludni megy, kenje ezzel a szemhéjait és a szemeit be egy tollal, amit ebbe a folyadékba mártott, mint amikor harmat hullik a fűre, de úgy, hogy a szemeibe ne kerüljön. És locsolja meg a mondott összetört leveleket mértékkel a mondott nedvvel, ami a szőlőtőkéből folyik, és tegye ezt a szemére, és egy kendővel kösse át, és aludjon így. És tegye ezt gyakran, és akkor szeme elhomályosulása enyhülni fog, és látása kitisztul.

Azonban tavasszal, az első rügyek megjelenésekor törj le egy ágacskát anélkül, hogy vassal érintenéd a belsejét, és a rügyeken húzz át egy darab szarvasbőrt, hogy átnedvesedjen. És ha a fa már nem elég nedves, ejts egy késsel a rügyeken kis metszéseket, hogy több nedv follyon ki, és vondd el ott ezt a bőrt, és itasd át annyira nedvességgel, amennyire csak bírod, és azután tedd egy nedves helyre, hogy azt a nedvet ,amit a fáből és az ágacskából nyertél, minél inkább magába szívhassa. És ha valakit a vese- és ágyéktájon köszvény kínoz, kösse ezt a bőrt a csupasz húsára, hogy a nedv, amit ez az almafából magába szívott, a beteg húsába menjen át, és akkor a beteg jobban lesz. És aki máj- vagy lépgyengeségtől szenved, vagy a gyomor és a has rossz nedveitől, vagy a fejében migrén gyötri, az vegye az almafa első rügyeit, vagyis bimbóit, és tegye ezeket faolajba, és melegítse ezt egy edényben a napon, és este, amikor aludni megy, kenje be a fejét ezzel az olajjal, és tegye ezt gyakran, és jobban fogja magát érezni a feje.

És tavasszal, amikor a virágok már előbújtak, végy földet, amit a nevezett fa gyökereinél találsz, és melegítsd ezt tűzben, és ha valakinek fáj a válla, az ágyéka vagy a gyomra, tedd ezt a földet melegen arra a helyre, ahol fáj, és a beteg jobban lesz. De amikor a fa már gyümölcsöt hoz, hogy azok duzzadni kezdenek, akkor ez a föld a mondott betegségek ellen már nem használható, mert a föld és a fa nedvei már a gyümölcsökbe szálltak, ezért a földje és a fa ágai gyengébbek lettek.

Azonban ennek a fának a gyümölcse zsenge és könnyen emészthető, és nyersen élvezve az egészséges embert nem károsítja, mert amikor a harmat ereje teljében van, vagyis mert az ereje az élszaka kezdetétől csaknem napkeltéig növekszik, akkor növekszik az alma a harmat által, vagyis így lesz érett. És ezért az egészséges emebrnek jó az almát megenni, mert az az erős harmatból lett. A betegeknek azonban inkább árt a nyers alma, mert ők gyengébbek. De főzve vagy sütve úgy a betegeknek, mint az egészségeseknek jó. De amikor már öreg és ráncos, mint télen szokott, akkor betegnek és egészségesnek egyaránt jó nyersen enni.

A körtefa inkább hideg, mint meleg, és olyan nehéz és szilárd összehasonlítva az almafával, mint a máj a tüdőhöz képest. Mert, miként a máj is, erősebb és hasznosabb, de ugyanakkor károsabb is, mint az almafa. Gyökerei, levelei és nedve gyógyszerként nem használható keménységük miatt, de fagyöngye valamennyire felhasználható a medicinában. Mert ha valaki a mellében és a tüdejében fájdalmat érez, vagyis kehes, vegye a körtefa fagyöngyét, és törje porrá, és ezt a port adja az édesgyökér porához, és egye ezt gyakran étkezés előtt és után, és akkor a melle és a tüdeje jobban lesz. Aki azonban köszvényben szenved, tegye ezt a kellemes ízű körtefa-fagyöngyöt apróra vágva három napra és éjszakára olívaolajba, azután eresszen fel kétszer annyi szarvasfaggyút tűzön, mint amennyi az olaj, és tegyen ebbe a zsírba két napra és éjszakára alaposan összemorzsolt és felaprózott szőrfüvet, majd törje össze erősen a olajat a beletett fagyönggyel együtt, és szűrje át a nedvet egy kendőn, és eressz fel újra mértékkel a szarvasfaggyút a szőrfűvel a tűzön.

Mégis a körtefa gyümölcse nehéz, súlyos és fanyar; és ha valaki nyersen sokat eszik belőle, migrént okoz a fejében, és kehessé teszi a mellét, mert a tüdő magához von nedvéből valamit, és onnan meglehetős része elvezettetik, és a ez a nedv a máj és a tüdő körül mint borkőhöz hasonlatos ólomüledék megkeményedik, és ezért a májban és a tüdőben gyakran támadnak súlyos betegségek. És ahogy az ember olykor a bor szagától telített (tökrészeg ?) lesz, úgy keveredik lélegzet a körtenedvvel, és veszi fel annak fanyarságát. Ezért az, aki nyers körtét evett, utána nehezen vesz levegőt, és olykor ebből betegségek támadnak a mellében. Mert amikor napkeltekor a harmat ereje szétoszlik, olyakor nő a körte ettől a harmattól, és ezért káros nedveket kelt az emberben, ha nem főzve eszik, mert a szétáramló harmatból nő.

Ezért aki mégis körtét akar enni, az főzze meg vízben, vagy süsse meg tűzön; mégis főzve jobb, mint sütve, mert a melegvíz az ártó nedveket, amik benne vannak fokozatosan kifőzi, a tűz azonban túl gyors, és a sütésnél nem veszi ki belőle teljesen a nedveket. És azt, aki főzött körtét eszik, meglehetősen megterheli, mert csökkenti benne a rothadást, ezeket megkeresi és megtöri, ugyanakkor jó emésztést ad neki, mert a rothadást magával kivezeti. Az alma ezzel szemben könnyen megemészthető, és nem vezeti ki a rothadást.

Végy azonban körtét, és vágd össze, vesd el a magjait, és főzd meg erősen vízben és tördd össze, hogy pépszerű legyen, és végy medvetalpat, és kevesebb galangagyökeret, és kevesebb édesgyökeret, mint galangagyökeret, és kevesebb zsázsát, mint édesgyökeret; vagy ha medvetalpad nincs, vedd az édeskömény gyökerét, és tördd ezeket porrá, és keverd ezeket a porokat össze, és tedd mértékkel melegített mézbe. Add hozzá a mondott körtét, és keverd össze heves kavargatással, vagyis tereld össze ezeket, és tedd egy dobozba, és egyél naponta éhgyomorra belőle egy teli kanállal, és étkezés után két kanállal és este az ágyban három kanállal, és ez a legjobb nyelet, és többet ér, mint az arany, és hasznosabb is, mint a legtisztább arany, mert elűzi a migrént, és a kehességet megkevesbíti, amit a nyers körte okoz az ember mellében. És minden ártó nedvet, ami az emberben van, elpusztít, és úgy tisztítja az embert, ahogy egy edény megtisztíttatik a piszoktól.

A diófa meleg és keserűség van benne, és mielőtt gyümölcsöt hozna, ez a keserűség a törzsében és a leveleiben található, és ez a keserűség meleget ad és ez hozza a diókat. És amikor a magok növekedni kezdenek, csökken a keserűség, és édesség keletkezik a helyén. Azonban amikor az édesség a magokban növekszik, akkor van az édesség a legmagasabb szinten, és így keveredik a édesség és annak legmagasabb foka, és hívják elő a magot, és akkor a keserűség és a melegség a törzsben maradnak és kívül diókat növelnek. Azonban a növekedés és a gyümölcsérés után a gyümölcstermő fák levelei gyógyításra többé nem alkalmasak, mert nedvük a gyümölcsökbe költözik.

A diófa levelinek első felpattanásától addig, amíg gyümölcsei növekednek, vagyis amíg a diók még éretlenek, és nem lehet őket megenni, vedd a fa leveleit, amikor még frissek, és préseld a nedvüket arra a helyre, ahol az embert férgek gyötrik, vagy ahol nyüvek vagy más férgek benne növekednek, és tedd ezt gyakran, és a férgek megdöglenek. Ha azonban a férgek a gyomrodban születnek, végy diófalevelet és barackfalevelet egyenlő mennyiségben, mielőtt ezek gyümölcsöt érlelnek, porítsd őket egy felforrósított kövön, és edd ezt port tojással, levessel, vagy egy kevéssé megpirított liszttel, és a férgek a gyomrodban megdöglenek.

És akiben a lepra elkezd növekedni, az préselje ki a levelek nedvét és adja öreg zsírhoz, és így készítsen kenőcsöt, és akkor amikor a lepra még fiatal benne, kenje magát tűz mellett, és tegye ezt gyakran, és kétség kívül meg fog gyógyulni, kivéve ha az Úr nem akarja. És akit köszvény kínoz, az vegye a földet, ami e fa gyökereinél található, mielőtt a fa gyümölcsöt érlel. És forrósítsa fel ezt a földet tűzben, mintha kő lenne és így készítsen izzasztófürdőt, és amikor ebben a fürdőben ül, locsolgassa az így felforrósított földet, hogy ettől melege legyen és verítékezzen, és így fürödjön. És a köszvény, ami tagjait kifacsarja és ki akarja törni, kihajttatik, és törött tagjai is meggyógyulnak így, ha gyakran teszi ezt, amennyiben a köszvény még csak elkezdte őt kínozni. És akiben sok a nyálka, vegye azt, amit a dió kiizzad, ha megvágják az ágait, mindegy hogy az gomba avagy más tajték-e, és főzze mértékkel vízben édesköménnyel és egy kevés zsázsával, és szűrje át kendőn, és igya azon melegében, és ez kihajtja belőle a nyálkát, és megtisztítja őt.

És akinek ótvar van a fején, vegye a dió külső burkát, vagyis a héját, és préselje ki a nedvet belőle a sebes helyek felett, vagyis az ótvarok felett, és ha a nedv keserűsége miatt ezek a helyek megduzzadnak, azonnal kenje be faolajjal, és ez enyhíti a keserűséget. És tegye ezt gyakran, és az ótvar meggyógyul.

Azonban aki sok diót eszik, akár frisset, akár öreget, könnyen lesz lázas, mégis az egészségesek ezt kiállják, de a betegek károkat szenvedhetnek tőle. A diókból kipréselt olaj meleg, és zsírossá teszi annak a húsát, aki belőle eszik, és vidámmá is teszi; de kivész belőle a nyálka, és az ember mellét váladékkal, vagyis nyálkával tölti meg. Mégis a betegek csakúgy, mint az egészségesek kiállják és elviselik ezt az étket; de a beteg mellet némileg kehessé teszi.

A birsalma inkább hideg, és hasonló a ravaszsághoz, ami néha haszontalan, néha pedig hasznos. Azonban a fája és a levelei nem nagyon hasznosak az embereknek, és a gyümölcse meleg és száraz, és jóféle keveréket tartalmaz. És amikor érett, sem a beteget, sem pedig az egészségest nem károsítja, ha nyersen megeszi, de megfőzve vagy megsütve a betegnek és az egészségesnek is előnyére válik. És aki köszvényes, egye gyakran ezt a gyümölcsöt főzve vagy sütve, és ez elnyomja benne a köszvényt úgy, hogy az sem az elméjét nem tompítja, sem a tagjait nem töri ki, sem nem teszi menthetetlenné. És aki sok nyálat köp, egye gyakran ezt a gyümölcsöt főzve vagy sütve, és ez belülről kiszárítja, úgyhogy a nyál megkevesbedik benne. Azonban ahol az emberen kelések vagy bűzölgések vannak, Főzze vagy süsse meg ezt a gyümölcsöt, és tegye így más szerekkel együtt a kelésekre, és meg fog gyógyulni.

A barackfa inkább meleg, mint hideg, mégis valami más is van benne, és hasonlít az irigységre, és nedve gyógyszerként hasznosabb, mint a gyümölcse. És akinek különböző betegségekkor különböző békaformájú foltok jelennek meg a bőrén, az vegye e fa belső kérgét, mielőtt gyümölcsöt hozna, és törje össze, és nyomja ki a nedvét, adjon hozzá egy kevés ecetet, és annyi főzött mézet, amennyi az előbbi kettő együtt, és így tegye egy új agyagedénybe, és ahol a mondott foltok vagy rózsák vannak a testén, kenje ezzel gyakran, és azok kisebbek lesznek. És akinek bűzlő a lehelete, vegyen barackleveleket a gyümölcsök megérése előtt, és törje össze. Azután vegyen egy marék édesgyökeret és egy kevés borsot, és elegendő mézet, és főzze ezt tiszta borban, és így készítsen belőle italt. És igya ezt gyakran ebéd után és esténként, és ez illatossá teszi a leheletét, és kiűzi a fejéből és a melléből a rothadást.

Az, akinek a hasában és gyomrában férgek növekednek, törje porrá a tisztesfű gyökerét és leveleit, és adjon hozzá kétszer annyit a baracklevél porából, amit akkor szedett, amikor a fa már virágzik, és főzze meg ezeket egy új edényben jó és tiszta borral, és igya gyakran éhgyomorra és esténként, és a férgek megdöglenek benne.

És a fa gyümölcsei sem az egészségeseknek, sem a betegeknek nem válik hasznára, mert azt okozza, hogy a jó nedvek az emberben prédájául vettetnek, és a gyomorban nyálka keletkezik. Aki azonban ezt a gyümölcsöt akarja enni, az vesse el a héját és a magját, és ami megmarad, azt tegye borba, adjon hozzá sót és egy kevés borsot, és az így elkészített gyümölcs nem fog neki ártani, azonban nincs is jó íze. Vedd azonban a gyümölcs nyers magját, és a héját eldobván tördd tejesre, és szűrj át egy kendőn öt kanálnyit; és végy három garasnyi galangagyökeret, két garasnyi édesgyökeret, és kutyatejet, annyit, mint a legkisebb érme, és tördd ezeket porrá, és add hozzá a mondott barackmagtejet, és zsemleliszttel készíts belőle sütit, és szárítsd meg lassan és gyengéden a napon vagy forró sütőben, és azután keverd ezt a sütit a mondott tejjel, mint a legkisebb érme, és végy belőle napkelte előtt, miután tűzben kissé megmelegítetted öt garasnyit egy kanállal, és feküdj egy órára ágyba, és ez elnyomja benned a köszvényt, kiveszi a melledből a kehességet, és kihajtja a gyomrodból a nyálkát, és enyhén meghajt, mint egy lágy ital. És ha szükséged van rá, végy be belőle havonta kétszer, és azokon a napokon, amelyeken beveszel belőle tartózkodj a nehéz ételektől, a búzakenyértől, a borsótól és a lencsétől, és égy könnyű ételeket és igyál bort.

Akinek azonban a mellkasa szenved, úgy hogy a torka valamelyest szűk, vagy mert a mellében valamely nyavalya keletkezik, vagy mert benne valamely ártó párák, vagyis gőzök vannak, mégis kelések és tumorok nélkül, az készítsen pépet búzából, és folyassa barackfa nedvét a torkára, tegye ezt rá egy órácskára, és tegye ezt gyakran, és jobban lesz. Ha azonban a torka keléstől vagy tumortól fáj, nem szabad ezt rátenni, mert fájdalmat okoz. Ha azonban valakinek a nyaki mirigyei szenvednek, mert nagyon összehúzódtak, vagy megduzzadtak, tegye rá gyakran az előbb mondott módon elkészített pépet, mert ott egy kelés, vagy tumor van, és meg fog gyógyulni. Mert ha a nyaki erei lennének kelésesek vagy megduzzadva, és arra tenné ezt a pépet, rosszabbul lenne.

Azonban akinek a feje fáj, az vegyen búzatésztát, eressze ki fölötte a barackfa nedvét, ahogy fentebb mondatott, tegye ezt melegen a fejére, vagyis a fejtetőre, egy órára, és jobban lesz. És akinek a szeme nedvezik, az tegye a barackfa mézgáját egy dióhéjba, és tegye ezt egy forró kövön mértékkel melegítve a szemére, amíg az is át nem melegszik. Tegye ezt minden negyedik nap naponta egyszer, nehogy a szemeit károsítsa, ha túl gyakran teszi. Mert a barackfa gyantája valójában a fa első erőit tartalmazza, és a természetes nedvességet magához vonja.

A cseresznyefa inkább meleg, mint hideg, és teljesen hasonló az örömhöz, ami boldogságot mutat, és ami káros is lehet. És a nedve és a levelei nem nagyon hasznosak a gyógyításnak, mert gyengeség lakik bennük. És a gyümölcse mértékkel meleg, és sem nem nagyon hasznos, sem nem nagyon káros, és az egészséges embert nem károsítja, ha megeszi, a betegekben és azokban azonban, akiben rossz nedvek vannak, olykor fájdalmat kelt, ha sokat esznek belőle. Vedd azonban a gyümölcs belső magjait, amíg még friss, zúzd össze alaposan, és olvassz medvezsírt egy edényben, és keverd ezeket össze, vagyis gyúrd össze, és készíts így kenőcsöt belőle, és kendd ezzel tűz mellett azt, akinek a testén olyan ártó kelések vannak, amelyek akár a leprás kelésekre hasonlítanak, de nem leprás kelések, és meg fog gyógyulni.

És akinek a gyomra fáj, amelyet azonban nem férgek okoznak, annak gyakran kell nyers magokat ennie, és jobban lesz. Azonban akinek a gyomrában férgek vannak, tegye a magokat ecetbe, és egye így gyakran éhgyomorra, és így a férgek meg fognak dögleni. És akinek a szemében vannak fájdalmai, hogy azok a fájdalomtól vörösek és kelevényesek, vagyis sebesek, az vegye rozskenyér meleg morzsáját, és adjon hozzá a cseresznyefa nedvéből, és tegye ezt a szemhéjára úgy, hogy a fa nedve a szemhéjra kerüljön. és készítsen rá kötést, és tegye ezt gyakran, és ez megállítja a szeme nedvedzését, és meg fog gyógyulni.

És akinek valamely betegség és az ártó nedvek a fülét bántják, hogy ettől süket lesz és a füle zúg, az vegye az előbb mondott nedvet és eressze fel egy edényben a tűzön, és szórja melegen rozsdarára (?) és azután este dugja a nedvet a rozsliszttel a fülnyílásokba, és az egész fülét és a halántékait is borítsa be a darával, amit átitatott a fent mondott gyantával, és kösse át az egészet egy lenkendővel, és tegye ezt gyakran, és az ártó nedvek és a zúgás a füléből kihajttatik, és meg fog gyógyulni.

A szilvafa inkább meleg, mint hideg, és száraz is, és szúrós, mint egy tövis, és a haragot jelenti. És ha valamely férgek az ember húsát zabálják, vegye a fa külső kérgét a nedvéig, és a levelét szárítsa meg és porítsa a napon, vagy a tűz mellett egy edényben, vagy egy tűzön előmelegített edényben, és ezt a port szórja arra a helyre, ahol a férgek gyötrik, és amikor azt érzi, hogy a férgek mocorogni kezdenek, vegyen ecetet és egy kevés mézet, és keverje ezeket össze, és öntse ezt a férgekre, és akkor azok megdöglenek. És ha döglötten a sebekről lepotyogtak, mártson egy lenkendőt borba, és tegye ezt a kelésekre, és ez kihúzza a rothadást, és így ez az ember meggyógyul.

Készíts azonban hamut is a fa kérgéből és leveleiből, és készíts ebből a hamuból lúgot, és ha a fejed korpás vagy fonnyadt (?), mosdd gyakran ezzel a lúggal, és a fejed meggyógyul, szép lesz, és sok szép hajad nő tőle.

És ha valaki mágikus vagy átkozó szavak miatt elveszti értelmét, végy földet, ami e fa gyökerei körül találtatik, és melegítsd erősen tűzben, amíg már csaknem izzik, és amikor felforrósítottad, tegyél rá elegendő rutát és valamivel kevesebb útifüvet, hogy e füvek nedvét és illatát átvegye. Ha azonban nincs útifüved, tégy rá zöld görögszénát. Vagy ha tél van, tedd e fű magjait erre a mértékkel melegített földre. E füvekkel takard be a fejét, és a pőre hasát és a meztelen oldalait, miután evett, kösd át egy kendővel, fektesd ágyba, és takard be ruhákkal, hogy ettől a földtől izzadjon; és tedd ezt három vagy öt napig, és az illető jobban lesz. Mert ha az ördög mágikus vagy átkozó szavakat hall, megérti ezeket, és üldözi azt, akiről kimondattak, hacsak az Úr meg nem védi.

Vedd tehát e fa nedvét, és ha valakinek az ajkai bedagadnak vagy felfúvódnak, vagyis felpuffadnak, vagy ha köszvényes rohamot kap, akkor kösd ezt a mértékkel melegített nedvet este, amikor aludni megy egy kendővel az ajkaira, ahol fáj, és tedd ezt gyakran, és a fájdalom alábbhagy. Akinek azonban az ujjai és a kezei a köszvénytől állandóan remegnek, az kösse ezt a nedvet egy kendővel a kezére, és az ilyen duzzanatok eltűnnek. Mégis e fa gyümölcsét mind a beteg, mind az egészséges embernek káros és veszélyes megenni, mert az emberben megnöveli a melankóliát, és a keserű nedveket benne megsokasítja, és minden betegséget, ami benne lappang, előtörni enged, és ezért olyan veszélyes megenni, mintha gyom lenne. Ezért aki enni akarja, mértékkel egye. Mert az egészséges meg tud birkózni az elfogyasztottal, a beteget azonban károsítja. - Akinek azonban száraz köhögése vagyon, az vegye e gyümölcs belső magjait, és miután elvetette a héját, tegye borba, amíg meg nem dagadnak, és így egye ezeket gyakran, és azután készítsen jó borban levest is, és ezt szürcsölgesse, és gyorsan meg fog gyógyulni. És a szilvának minden fajtája, mint a lószilva, a kertikökény, vagy a kökényszilva, és a vadszilva, a fent mondott erőt tartalmazza a kérgében és a leveleiben, és a gyümölcseiknek is hasonló a természete, ahogy korábban mondatott, azzal a különbséggel, hogy annak a fának, amely nagyobb gyümölcsöt hoz, nagyobb erőt is hordoz.

A berkenye meleg és száraz, melege azonban nem túl hasznos, és hivalkodásban a kétszínűséget jelzi. Azonban kérge, levelei és nedve nem sok hasznára vannak a gyógyításnak. Azonban azt a földet, ami ezen fa alatt és a gyökereinél van, vesd a kertbe, és szórd szét ott, ahol a hernyók és a lepkék a zöldséget zabálják, és pusztítják; ezzel azok elüldöztetnek, és nem tudnak gyarapodni. És e fa gyümölcse felfúvódással terheli meg az embert, mintha súly lenne, és mozgásba hozza a nedveit, azonban meg lehet emészteni, és nem kelt nyálkát a gyomorban, ezért egy egészséges embernek nem hasznos ugyan ha megeszi, de nem is árt neki. A betegnek azonban nem üdvözítő.

Az eperfa jó értelemben hideg, azonban ugyanaz, amit elevennek neveznek. És aki rühes, az főzze e fa leveleit vízben, és fürödjön ebben a vízben, vagy mosakodjon erősen ezzel a vízzel izzasztófürdőben. És tegye ezt gyakran, és a bőre meggyógyul. Aki azonban evés vagy ivás által mérget vett, törje össze ezeket a leveleket, és préselje ki a nedvüket, és adjon ehhez valamennyivel kevesebb fehérüröm nedvet, és keverjen hozzá kétszer annyi tiszta és jó bort, és azután főzze is, hogy felforrjon, és miután kihűlt, igyon belőle mértékkel étkezés után, azonban gyakran, és a mondott méreg hányással vagy kiválasztván távozik belőle. És bujaság van a gyümölcseiben, és ez a gyümölcs nem árt sem az egészségesnek, sem a betegnek, hanem bizony inkább hasznára válik az embereknek.

A mandulafa nagyon meleg, és valamelyes nedvességet is tartalmaz. És a kérge, és a nedve nem sokat használ gyógyszerként, mert egész ereje a gyümölcsében rejlik. Akinek azonban üres az agya, és az arcának rossz a színe, és ezért fáj a feje, egye a gyümölcs belső magját, és ez megtölti agyát, és jó színt ad neki. Aki azonban tüdőbeteg, és a mája is károsodott, egye ezeket a magokat gyakran, nyersen vagy főzve, és ez erőt ad és hoz a tüdőnek, mert az embereket semmilyen módon nem teszi sem kehessé, sem pedig szárazzá, hanem bizony erőssé teszi azokat.

A mogyoró inkább hideg, mint meleg, és nem nagyon hasznos a gyógyításnak, és a csintalanságot jelöli. Vedd azonban a bimbóit, vagyis ahol a virágok először kibújnak, és szárítsd meg ezeket a napon, és tördd porrá, és ahol skrofulusok vannak az emberen, szórd rá ezt a port, és az illető meg fog gyógyulni. Az a férfi, akinek a magja hígfolyós minőségű, hogy nem nemz gyermeket, vegye ezeket a mogyoróbimbókat, harmadannyi varjúhájat, és annyi szulákot, amennyi a varjúháj negyede, és valamennyit valamely más, szokásos borsból. Ezeket főzze össze egy fiatal, ivarérett bak májával, miután hozzáadott valamennyi frissen vágott zsíros sertéshúst. Azután, miután a füveket eltávolította, egye meg a húst, és hozzá mártson kenyeret a vízbe, amiben a húst főzte és rágja azt, és ha ezt gyakran teszi, gyermeket fog nemzeni, ha az Úr helyes terveit ez nem hátráltatja. A gyümölcsei azonban, vagyis a mogyorók, nem nagyon ártanak az egészségesnek, ha megeszi, de nem is használnak, azonban a betegnek kárára vannak, mert a mellét kehessé (= nehezen lélegzővé) teszik.

A szelídgesztenye nagyon meleg, azonban mégis nagy ereje vagyon, ami a meleggel keveredik, és a bölcsességet jelöli. És ami benne van, és a gyümölcse is nagyon hasznos ama gyengeség ellen, ami az emberben van. Az az ember azonban, aki köszvényes, és ezért indulatos, mivel a köszvény mindig együtt jár a haraggal, az főzze a leveleket és a gyümölcs héját vízbe, és készítsen így gőzfürdőt, és tegye ezt gyakran, és a köszvény enyhülni fog benne, és lágy értelmet kap.

És ha a ragály a jószágot megöli, törd össze a kérgét, és tedd így vízbe, hogy az az ízét átvegye, és add így gyakran inni a szamaraknak és lovaknak, marháknak és bárányoknak és disznóknak, és minden egyéb jószágnak is, és a ragály eltávozik tőlük, és meggyógyulnak. Ha egy ló, vagy egy marha, vagy egy szamár, vagy egy másféle jószág túl sokat falt, adj neki leveleket a takarmányban, ha azonban megy, vagy nem akarja megenni, törd porrá a leveleket és vesd ezt a port vízbe, és add neki gyakran ezt inni, és meg fog gyógyulni.

Azonban az az ember, aki a fájából botot készít, és ezt a kezében tartja, hogy a keze ezáltal meleg lesz, annak e melegedés által az erei, és testének minden erői is megerősíttetnek. És szívd be a fa illatát is, és ez egészséget hoz a fejednek.

Azonban az az ember is, akinek az agya száraz mivolta miatt üres, és ezért fejében gyenge, az főzze e fa gyümölcsének magjait vízbe, és ne adjon semmit hozzá, és miután a vizet kiöntötte, egye gyakran ezt éhgyomorra és evés után, és agya megnövekszik és megtöltetik, és az idegei erősek lesznek, és a fejében enyhül a fájdalom. És akinek a szíve fáj, hogy szívének ereje nem fejlődik, és ha így szomorú lesz, egye gyakran ezeket a nyers magokat, és ez a szívébe olyan nedvet tölt, mint a zsír, és erejében gyarapodni fog, és újra megtalálja derűs kedélyét. Azonban az is, akinek a mája fáj, törje össze gyakran ezeket a magokat, és tegye így mézbe, és egye ezt gyakran a mondott mézzel, és a mája egészséges lesz. De akinek a lépe fáj, az süsse meg ezeket a magokat valamennyire tűzön, és azután egye ezeket valamennyire melegen, és a lépe meleg lesz, és teljes egészségre tör. Azonban akinek gyomorfájdalmai vannak, az főzze ezeket a magokat erősen vízben, majd megfőzve törje apróra a vízben, majdhogynem pépesre, és azután keverjen össze egy edényben valamennyi zsemlelisztet vízzel, és adjon ehhez a liszthez édesgyökér-port, és valamennyivel kevesebb port az édesgyökerű páfrány gyökeréből, és azután főzze még egyszer a mondott magokkal, és készítsen belőle kását, és egye ezt azután, és ez kitisztítja a gyomrát, és meleggé és erőssé teszi azt.

A naspolya nagyon meleg, és a szelídséget jelöli. Azonban a kérge és a levelei nem sokat érnek gyógyszerként, mert minden ereje a gyümölcsében vagyon. Azonban az az ember, aki lázban szenved, törje porrá a gyökerét, és igya ezt a port meleg borban éhgyomorra, evés után és éjszakára, és közvetlenül a gyengeség fellépésekor. És tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni. Azonban e fa gyümölcs az egészséges és a beteg embernek egyaránt hasznos és jó, bármennyit is egyen belőle, mert ez a húst növeszti, és vért tisztítja.

A fügefa inkább meleg, mint hideg, és mindig is meleg lesz, és a hideg nem érinti meg, és a rettegést jelenti. Vedd azonban a leveleit és a kérgét, tördd ezeket mértékkel össze, és főzd erősen vízben, és végy medvezsírt is és valamennyivel kevesebb vajat, és készíts így kenőcsöt. És ha fáj a fejed, kendd be ezzel a fejedet. És ha a szemed meggyűlik, kendd be ezzel a halántékodat és a szemed környékét, azonban úgy, hogy a szemed belsejét ne érintsd. Ha azonban a melledben érzel fájdalmat, kendd be a melledet. Ha az ágyékod fáj, kendd be ezzel, és jobban leszel. Ha azonban a fáját tűzben meggyújtják, és a füstje elér valakit, károsítja azt valamennyire, hogy elájul tőle. Ha pedig valaki a kezében tart egy darabot ebből a fából, az hasonló módon meggyengíti őt erőiben, vagyis elalél.

Azonban e fa gyümölcse annak az embernek, aki testében egészséges, nem kellemes, ha megeszi, mert úgy hat rá, hogy ettől élvhajhász és csapodár lesz, ami mánia és kéjsóvárság, úgy hogy tiszteletre törekszik azáltal, hogy hajlik az étvágyra és állhatatlan természete lesz, s így nem marad meg egy állandó értelemnél. Az ember testének sem kellemes, ha ezt a gyümölcsöt megeszik, mert a húst szétfolyóvá teszi, és mert az ember összes nedvével ellentétes, és ezeket felingerli, mintha az ellenségük volna. Azoknak a betegeknek azonban, akik testükben gyengék, jó a gyümölcsöt megenni, mert testében és szellemében hiányt szenved, és egye addig, ameddig jobban nem lesz, ezután azonban kerülje. Ha egészséges ember akarja enni, áztassa először borban vagy ecetben, hogy ingatagságát enyhítse, és azután egye, de csak mértékkel. Az azonban nem szükséges, hogy egy beteg is így enyhítse, vagyis pácolja.

A babérfa meleg, és valamennyire száraz is, és az állhatatosságot jelenti. Vedd ezért a babérfa kérgét és leveleit, tördd ezeket össze, és préseld ki a nedvét, és készíts ebből a nedvből és búzalisztből sütiket, morzsold ezeket szét, és porítsd őket, majd készíts mézzel és vízzel (Honigwürze), és tégy ebbe valamennyit a porból, és idd ezt, vagy végy másféle port, amit borban iszol. És ha így teszel, amilyen gyakran csak akarsz, ez minden szennytől megtisztítja a gyomrodat, és nem is károsítja nagyon.

De főzd is meg e fa gyökerét, kérgét és leveleit vízben, és készíts ebből a pépből és bakfaggyúból egy kenőcsöt, és ha fáj a fejed, vagy a melled, vagy az oldalad, vagy a hátad, vagy az ágyékod, kendd be ezzel ott, és jobban leszel. És e fa gyümölcse nagyon meleg és eléggé száraz, és gyógyszerként hasznos. Mert ha valaki gyakran eszi nyersen, az minden lázat elnyom. Azonban akit köszvény vagy láz gyötör, törje össze ezeket a bogyókat, és adjon hozzá feleannyit valamilyen gyümölcstermő fa porából, ami vadalmaként nő, vagy ha vadalmád nincs, keverj hozzá feleannyi porrátört görögszénát, és melegítsd így borban, vagyis forrald fel, és idd melegen, és a köszvény és a láz így elhagy.

De préseld is ki e bogyók olaját, és ahol a testedben köszvény gyötör, kendd be ezzel ott, és jobban leszel. Ha azonban ehhez az olajhoz hozzáadsz harmadannyit a nehézszagú boróka nedvéből, vagy harmad részt a puszpángfa nedvéből, ez az olaj annyival erősebb lesz, hogy sokkal gyorsabban áthatol a bőrödön, hogy meggyógyítson, és így elűzi tőled a köszvényt.

És ha fáj a fejed, tördd össze ezeket a bogyókat egy mozsárban egy kevés bor hozzáöntése mellett, és kendd be ezzel a borral a fejed tetejét, és a homlokodat és a halántékaidat, és az egész fejedet, vagyis kendd be az egészet. Amikor ez megtörtént, fedd be a fejed, hogy melegben legyen, és feküdj ágyba; és bármily erős a fájdalom, az enyhülni fog. Ha azonban a tüdőd gyenge, hogy akár rothad is, tördd porrá ezeket a bogyókat, és edd ezt a port gyakran kenyérrel, és meg fogsz gyógyulni. És ha a gyomrod fáj, főzd a bogyókat borban, és idd ezt a bort melegen, és ez kiűzi a nyálkát a gyomrodból, és megtisztítja azt, sőt még a lázat is kihajtja belőle. Ha azonban ezek a bogyók még nyersek, préseld ki belőlük az olajat, és ezzel a szemedet érinted, kiveszi belőle a homályosodást. És ha a szívedben van fájdalom, kendd ezzel ott magad, vagy az oldaladban vagy a hátadban szenvedsz, ott kendd be, és jobban leszel. És ha a gyomrod bűzlik, hogy akár tisztátalan nyálat köpsz, akkor készítsd ezzel az olajjal és valamennyi liszttel sütiket, és edd ezeket, és ez megtisztítja a gyomrodat, és felülmúlja a bűzlő nedveket, és megfelelő és jó nedveket kelt benned.

Az olajfa inkább meleg, mint hideg, és a könyörületességet jelöli. Főzd meg e fa külső kérgét és leveleit vízben, és azután készíts ebből a vízből és öreg zsírból kenőcsöt, és ha valakinek a szíve, vagy a háta, vagy az oldala, vagy az ágyéka köszvénytől szenved, kendd be ott ezzel a kenőccsel, és ez áthatja a bőrét, mint a kence az új edényt, ha tűzre teszik, és jobban lesz. És akinek a gyomra kihűlt, az főzze meg e fa kérgét és leveleit vízben, és szűrje át ezt a vizet egy kendőn, majd pedig engedjen fel egy edényben tűzön kevesebb (fenyő)gyantát, és ennél is kevesebb mirhát, vagyis olvassza fel ezeket, és adja hozzá az előbb mondott nedvet, és így készítsen gyógyírt, és mártson ebbe egy kenderrongyot, és tegye ezt a gyomrára, és ez felmelegíti a gyomrát, és jó emésztést ad neki.

Azonban e fa gyümölcsének olaja nem sokat használ ételként, mert ez, ha megeszik, rosszullétet okoz, és más ételeket is nehezen élvezhetővé tesz. Azonban felhasználható számos gyógyszerhez. Ha az olajat frissen készítették el, meg főzni tűzöm, azután rózsát és ibolyát kell beletenni, és így segít különböző lázak ellen, és mert tűzön megfőzték nem kell a napra állítani. Ha valakit köszvény kínoz, tegyen rózsát ebbe az olajba, és ahol a testét a köszvény kínozza, kenje be ott ezzel. és jobban lesz. Ha azonban valakinek a feje vagy az ágyéka fáj, vagy ha valakinek a testén anélkül hogy elesett, vagy megütötte volna magát duzzanat támad, az tegyen ibolyát a mondott olajba, és ahol fáj, kenje ezzel magát, és ha duzzanat támadt, kenje a duzzanat környékét, de azt magát ne.

A datolyapálma meleg, és nedvességet tartalmaz, és éppen olyan enyves, mint a csiriz, és az örök üdvösséget jelenti. És akinek mellhártyagyulladása van, az főzzön e fa kérgéből és fájából, vagy a pálma ágaiból, vagy a leveleiből vízben, és miután a vizet leöntötte róla, tegye melegen a fát és a leveleket a feje köré. tegye ezt gyakran és vissza fogja nyerni az értelmét. És szárítsd meg a leveleket napon, amíg még zöldek, és azután tördd össze és porítsd őket, és ezt a port add egy kevés világos sóhoz, és így edd ezt a sót gyakran kenyereddel, és megakadályozza, hogy belülről rothadj, és hogy az ártó és dús nedvek benned megszaporodjanak. Ha azonban valaki e fa gyümölcsét megfőzi és úgy eszi, az csaknem annyi erőt kölcsönöz testének, mintha kenyeret enne, mégis könnyen kehessé teheti ez őt, és megterheli, ha túl sokat eszik belőle.

(Nem a ma mindenfelé jobban ismert vékonyhéjú és nedvdús citrom, hanem a sokkal nagyobb, akár két kilósra is megnövő cédrát, amit bibircses, vastag, aromás héjáról lehet megismerni, és ami alig tartalmaz gyümölcshúst.)

A citromfa, az ugyanis, amelyen nagy citromok nőnek, inkább meleg, mint hideg, és a szűziességet jelenti. És az az ember, akinek mindennapos láza van, főzze meg e fa leveleit borban, és szűrje át ezt a bort egy kendőn, és igya ezt gyakran, és meg fog gyógyulni. Ha azonban a fa gyümölcseit eszi meg, az is lenyomja a lázat.

A boróka meleg, és egy kicsit száraz, és a szilárdságot jelenti. Az az ember, aki búskomor (~ lépbeteg), az törje össze e fa ágait és fáját, amíg zöldell, és van nedve, és törje ezeket porrá, és főzött mézzel készítsen belőle nyeletet, és étkezés után egyen ebből mértékkel, és a lépe újra egészséges lesz. És ha már egészséges ne egyen többen ebből a nyeletből.

És akinek a teste belseje gyenge, és aki belül rohad, tegye a zöld fát éjszakára tiszta borba, hogy ez az ízét átvegye, és evés után igyon mértékkel ebből a borból, és a gyengeség és a rothadás, ami a testében van, megtisztíttatik, és meggyógyul. És miután érzi, hogy felépült, ne igyon többet ebből a borból, mert ha valaki egészséges, és mégis ebből a nyeletből eszik, vagy a borból iszik, testében kemény és merev lesz, mint a fa, és olyan lesz, mintha fa lenne, és így tönkre megy, mert e fa ereje akkora, hogy az ember belsejét károsítja. És akit köszvény gyötör, az egye a boróka zöld gyümölcseit, és a köszvény enyhülni fog és elmúlik. Vagy ha ezeket a gyümölcsöket nem tudod egy évig megőrizni, tördd őket porrá, és tégy ebből a porból valamennyit vízbe, és ebből igyál éhgyomorra, és a köszvény meghátrál.

A ciprus nagyon meleg, és az Úr titkait jelenti. És akinek fáj a gyomra, vegye a fáját, mindegy, hogy zöld, vagy száraz, vágja bele valamennyi borba, és főzze meg, és igyon ebből éhgyomorra, és jobban lesz. Aki azonban gyenge, vagy egész teste bágyadt, az főzze az ágakat levelekkel vízben, és ebben a vízben vegyen fürdőt, és tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni, és erői visszatérnek. És végy a fából, ami a fa közepén van, és hordd mindig magadnál, és akkor az ördög elkerül téged, mert ez a fa erős természete miatt az egyéb fák között különlegesen sikeres, mert az ördög elutasítva menekül minden elől, ami gyógyító erővel bír, mert magának nincs gyógyító ereje.

És akit az ördög, vagy valamely mágia megragad, vegyen ebből a fából, ami a fa közepén nő, fúrja át egy fúróval, és merítsen vizet egy buzgó forrásból egy agyagedénnyel, és öntse ezt át a mondott lyukon, s fogja fel egy hasonló agyagedénnyel, és miközben öntik mondja ezt: >Átöntelek, víz, ezen a lyukon, ebben a gyógyító erényben, ami az Úr, hogy ezt az erőt, ami természetedben rejlik, ebbe az emberbe áraszd, aki érzékeiben megragadtatott, és hogy benne minden visszataszítót szétrombolj, ami csak benne van, és hogy őt a helyes állapotba visszahozd, amelybe őt az Úr állította, helyes érzékelésbe és helyes tudásba<. És azután ezt a vizet kilenc napig kapja éhgyomorra, mert az ördög álomképekkel vagy mágikus praktikákkal gyötri, vagy pusztítja, és akkor jobban lesz. És kilenc napig ezt a vizet hasonlóképpen meg kell áldani.

A nehézszagú boróka inkább meleg, mint hideg, és ez a melegség olyan erős, hogy zöldjét egész évben megtartja. És a ridegséget jelzi. És ha valakiben a férgek rágnak, akkor törd össze a borókát, és préseld ki a nedvét. Ezt a nedvet add valamennyi ecethez, és ahol a férgek ezt az embert a testében rágják, öntsd a nedvet ezekre a kelésekre, és a férgek megdöglenek, és nem élnek tovább. Azonban akkor is, ha valakinek a tüdeje fáj, hogy a tüdeje mérgezett és rothad, vedd a boróka nedvét, és adj hozzá feleannyi édesgyökérport, és főzd meg így borban, miután valamennyi zsírt is hozzáadtál, és így igya ezt a beteg gyakran, és miután ezt megitta, azonnal igyon (Honigwurz-ot) is, mert ez keserű, és kihajtja a tüdőből a mérget és a rothadást, és meg fog gyógyulni.

A puszpáng meleg, és olyan erős, hogy még a zöldjét is megőrzi egész évben, és melege meghaladja a nehézszagú boróka melegét. És száraz is, és a szárazsága meghaladja benne a nedvességet. És a bőkezűséget jelöli. És az, akinek a testén kiütések vagy ótvarok vannak, törje össze a kérgét és a leveleit, és préselje ki a nedvét, és adjon hozzá valamennyivel kevesebb édesgyökeret, és melegítse ezt tiszta borban. És úgy melegen kell ezt gyakran innia, és ez kihajtja a fájdalmat és a kiütések mérgét a testéből, hogy az nem hatol a test mélyére. És keverje ugyanakkor e fa előbb mondott nedvét valamennyi faolajhoz, mártson bele egy tollat, és kenje be ezzel a nedvvel a kiütések környékét és a varasodásokat. És tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni. Azonban mielőtt ezen a módon kenné magát, mindig igyon ebből a nedvből, amelyhez édesgyökeret kevert és amit borban melegített, nehogy ez a kenőcs a külső tisztátalanságot a testbe hajtsa, hanem ez az ital a belső szennyet kihajtsa, és így az illető meggyógyul. Mert e fa nedve egészséges és erős, és a fája szintén egészséges és szilárd. És ha valaki ebből a fából korsót vagy sajtárt készít, és bort tölt bele, hogy az e fa ízét átvegye, és ezen a módon gyakran issza, ez kiveszi a lázat a gyomrából, és tisztává teszi a szemeit. Azonban aki ezzel a fával a szemeit megérinti, annak a húsa, a feje és a szemei egészségesebbek lesznek. Azonban aki ebből még egy botot is csinál, és ezt gyakran tartja a kezében, és gyakran tartja az orrához is, és szívja be az illatát, és a szemét ezzel megérinti, annak a húsa, a feje, és a szemei így egészségesebbek lesznek.

A jegenyefenyő inkább meleg, mint hideg, és sokféle ereje vagyon. És a bátorságot jelöli. És amely helyen mindig van a jegenyefenyő fájából, azt utálják, és elkerülik a lég szellemei, sokkal inkább, mint más helyeket, és a varázslatnak és mágiának ott kevesebb ereje, és kevésbé hat, mint máshol. Végy azonban e fa kérgéből és leveleiből, és vágj a fájából is egy egészen kicsi darabot, amikor a fa zöldell, és a nedvét még nem vesztette el, ahogy az márciusban és még májusban is van, és adj hozzá feleannyi zsályát, és azután főzd ezeket együtt vízben, amíg meg nem dagad. Adj azonban vajat is hozzá, amit májusban készítettek tehéntejből, és szűrdd ezt át egy kendőn, és készíts így kenőcsöt. És ha valakinek fáj a feje, köszvénytől szenved, dühöngő, vagy szellemében beteg, és szívének ereje csődöt mond, akkor kendd be ezzel a kenőccsel először a szívét, majd ugyanakkor, haja levágása után kendd be a fejét is a kenőccsel, és tedd ezt még egyszer a második vagy harmadik napon, és a feje visszanyeri egészségét, és értelme visszatér. És ha valakinek a gyomra vagy a lépe fáj, kendd ezzel a kenőccsel szíve gyengesége miatt a szívét, majd kendd be a gyomra fölött, ha a gyomra fáj, vagy a lépe fölött, ha ott szenved, és ez a kenőcs erejével áthatja bőrét, hogy a beteg hirtelen meggyógyul. És akinek a melle kehes, és köhög, és a tüdejében fájdalmat is érez, hogy felfúvódott, és a tüdeje akár rothadni is elkezdett, az vegye a jegenyefenyő fáját, amikor még friss, és van nedve, égesse el, hogy megkapja a hamuját, méghozzá úgy, hogy másféle hamu semmiképpen se keveredjen hozzá. És ehhez a hamuhoz keverjen kétszer annyi földitömjént, és ugyanannyi édesköményt, és fele annyi édesgyökeret, mint földitömjént. És főzze ezeket együtt jóféle borban valamennyi méz hozzáadásával. És át kell ezt szűrnie egy zsákocskán, és így italt készíteni, és ezt kell gyakran innia, és így a melle megtisztíttatik, és a tüdejének gyógyulást hoz, és meggyógyíttatik.

Ha azonban valakit rákok zabálnak, vegye az ilyen ember a jegenyefenyő magjait, amelyek (az ágak) végén nőnek, és porítsa ezeket egy felforrósított téglán, és szórja ezt a port a sebekre, ahol a rákok szétrágják, és a mondott rákok megdöglenek. Azonban azt a téglát, amin a magokat porrá törte, más forró kövekkel melegítse fel újra, és azt is tegye melegen a sebekre, ahol a rákok rágnak, és azok megdöglenek.

És ha a szád valamely gyengeség miatt felpuffad és megdagad, tedd a jegenyefenyő magjait vagy termését tűzben melegített téglára, hogy azok átvegyék ezt a meleget, de ne törd őket porrá, hanem azon melegében tedd ezeket a szádra, és a puffadás és duzzanat eltűnik róla. Ha orrod folyója gazdagon árad, vezesd bele a jegenyefenyő fájának füstjét, és a mondott folyó könnyebbé olvad, és abbamarad. De készíts hamut is a fából, és készíts azzal lúgot, és mosd azzal a fejed. És ez gyógyítja fejedet, és tisztává teszi szemeidet. Azonban a jegenyefenyő erős meleggel bír, és az illata felkorbácsolja a nedveket, amelyek az emberben vannak, és azokat valamelyest mintha megáradni bírná. És az ember ne vegye fel a jegenyefenyő illatát, hanem adjon hozzá más fűszereket és illatos füveket, bármilyen fajtájúak is legyenek azok, hogy a nedvek, amelyek az emberben vannak, ne mértéktelenül háborogjanak, hanem gátak között tartassanak, és megerősíttessenek, és ne kavartassanak áradássá.

A hársnak nagy melege vagyon, és ez a melegség egész a gyökereitől indul, és felszáll az ágaiba és a leveleibe. A törékenységet jelöli. Az az ember, akinek a szíve fáj, vegye a gyökere belsejét, és azt, ami a hársgyökét közepén van, és porítsa ezeket, és egye ezt a port gyakran kenyérrel, és a szíve jobban lesz. Végy azonban a törzséről, de ne az ágairól kérget, egész a fehér fájáig, amikor az nyáron zöldell, majd vágj a fából forgácsokat, és tedd ezeket egy átfúrt aranygyűrűbe. És állíts a forgács fölé egy zöld üveget, és ne egy másik követ, méghozzá úgy, hogy a forgács és az üveg közé pamutot vagy gyapotot teszel, nehogy a forgács ereje az üvegen keresztül elillanjon. És hordd a mondott gyűrűt mindig az ujjadon, hogy a ujjad melege a forgácsba szálljon, és a forgács ereje az ujjadba, és ennek ereit megérintse, és ez nagy erő az emberek legveszélyesebb betegségei ellen, és azokat távol tartja az emberektől, mintha csak fallal lennének elzárva, hogy a vízek hirtelen áradása ne vehessen rossz irányt. Ez az erő hat olyankor is, amikor ezek a betegségek az embert csak mértékkel árasztják el.

És nyáron, amikor aludni mész, tégy friss hársfaleveleket a szemedre, és takard be ezzel az egész arcodat, és tisztává és világossá teszi a szemeidet. És aki köszvényes, az vegyen a földből, ami a hárs gyökerei körül van, tegye tűzbe, és ott izzítsa. És a gőzfürdőben öntsön erre vizet és fürödjön így. És tegye ezt kilenc napon keresztül. És meg fog gyógyulni.

A tölgy hideg, és kemény és keserű, kevés dolog benne igazán használható. És a léhaságot jelenti. És kemény és keserű, és semmiféle lágyság nem tud benne megmaradni. És a gyümölcse is élvezhetetlen az embereknek, még a férgek sem zabálják a fáját szívesen. Ha mégis eszik, gyorsan abbahagyják, és odébb állnak. És bizonyos vadállatok eszik a gyümölcsét, és elhíznak, ahogy a disznók is teszik. Gyógyszerként sem a fája, sem a gyümölcse nem használható.

A bükk megfelelő keverék, hidegségében és melegségében azonos, és benne mindkettő jó. És a tisztességet (fegyelmet) jelenti. És amikor a bükk levelei hajtani kezdenek, de még nem bújtak egészen elő, menj oda a fához, ragadj meg egy ágat bal kezeddel, végy egy kiskést a jobbodba, és mondd: >Azért vágom zöldedet le, mert te az ember minden olyan nedvét, amely a sárga epe idegen és helytelen útjára vezettetett, helyreállítod az élő szó által, ami az embernek megbánása nélkül (is) parancsol<. És bal kezeddel tartsd az ágat, mialatt mindezeket a szavakat elmondod, majd pedig vágd le késeddel, ami acél legyen, és tartsd meg ezt az ágat, amíg az év köre visszatér, és tedd ezt minden évben.

És ha valaki a mondott évben sárgaságot kap, vágj le az ágból egy kis darabot, tedd egy edénybe, önts rá háromszor valamennyi bort, és mondd minden alkalommal a következő szavakat, és öntsd a bort a fadarabra: 'A szent testet-öltés szent szövetsége által, amelyben az Úr emberré lett, vedd ki ez emberből a sárgaság fájdalmát'. Azután melegítsd a bort a fadarabbal, amit levágtál, egy tálban vagy egy kupában, és add a betegnek éhgyomorra inni azon melegében három napon keresztül, és meggyógyul, de lehet, hogy az Úr nem akarja. Ha azonban valakit a hideg ráz, végy a bükkfa gyümölcséből, amikor épp előbújtak, és tördd őket tiszta, lehetőleg szökőkútvízben össze, és mondd a következő szavakat: 'A szent testet-öltés szent szövetsége által, amelyben az Úr emberré lett, te hidegrázás, és te láz, gyengüljetek meg, és gyengüljetek meg hidegségetekben és forróságotokban ebben az N. nevű emberben'. És azután add neki a mondott vizet inni. És készítsd ezt el neki öt napon keresztül, és a mindennapos láza, vagy negyednapos váltóláza van, attól gyorsan megszabadíttatik, vagy az Úr nem akarja őt megszabadítani.

Adj azonban bükkgyökeret hozzá, ha az a föld fölé nőtt, és vesd el gyökér külső kérgét, és vágj le belőle annyit, amennyit egy vágással bírsz, és mondd: 'Az első megnyilatkozás által, amelyben az Úr az embert a (Mambre?) gyökereiben meglátta, tördd meg ebben az emberben a mérgek hullámát anélkül, hogy meghalna'. És vágj le még egyszer annyit egy második vágással, amennyit bírsz, és mondd ugyanazokat a szavakat. És ejts ugyanezen a módon ugyanezen a gyökéren egy harmadik vágást is, és vágj le még egy darabot ugyanerről a gyökérről, hogy egész évben ne fogyj ki belőle, és azután őrizd meg a darabokat, amíg az év köre visszatér. És tedd ezt minden évben. És ha valakinek a testén a mondott évben kiütések kelnek, vágj le valamennyit egy vágással ebből, és tedd egy edénybe, és önts rá háromszor egy szökőkút tiszta vizéből, és minden alkalommal mondd a következő szavakat: 'Az első megmutatkozás által, amelyben az Úr a Jordán vizében megkereszteltetett, vedd eme N. ember halála nélkül e méreg által e betegség minden csalárdságát el, ahogy Jézus is maga volt a tiszta élet'. És add neki ezt a vizet három napon keresztül éhgyomorra inni. És minden nap, amikor ezt issza, készítsd el a vizet a mondott módon, ahogy fent kifejtetett, és megszabadíttatik a kiütésektől, az azonban lehet, hogy az Úr ezt megakadályozza. És ha valaki a bükk leveleiből, amíg még fiatalok és frissek, pépet készít és azt eszi, ez nem károsítja őt. És ha valaki a bükkmakkokat eszi, nem szenved ettől károkat, de meghízik tőle.

A kőris inkább meleg, mint hideg, és a tanácsot jelöli. És ha valaki az oldalában, vagy bármely más tagjában köszvény által kínoztatik, mintha minden tagja széttörne és megzúzatna, akkor főzd a kőris leveleit vízben, és fektesd a beteget pőrén egy lenkendőre, és amikor a víz felforrt, borítsd be az így megfőzött és meleg levelekkel mindenütt, de különösen azon a helyen ahol fáj. És tedd ezt gyakran, és jobban lesz. És ha zabból komló nélkül akarsz sört készíteni, akkor főzd csak a darát sok kőrislevél hozzáadásával, és ez a sör megtisztítja annak a gyomrát, aki issza, és a mellét könnyűvé és kellemessé teszi.

A rezgőnyár meleg, és a túlságot jelöli. És ha egy gyermek a bölcsőben fekve gyakran véraláfutásos és sebes lesz, hogy nagyon szenved ettől, végy fiatal és friss rezgőnyár-leveleket, és tedd ezeket egy szokásos lenkendőre, és bugyoláld be a gyermeket a levelekkel és a kendővel, és így fektesd le aludni, és borítsd be ruhákkal, hogy izzadjon, és e levelek ereje kihúzza, és felépül. Ha azonban valaki köszvénytől szenved, vagy valakinek hideg a gyomra, az vegye a fa kérgét, amikor zöldell, és a külső fáját a belső magjáig, de azt ne, ami a fa szívének neveztetik. És vágja ezt kis darabokra, és főzze vízben, és öntse ezt a vizet a fadarabokkal egy dézsába, és fürödjön ebben. És tegye ezt gyakran, és a köszvény meghátrál tőle, és a hideg gyomor is meleggé válik, és így mindkettő jobban lesz. És vedd e fa kérgét és külső fáját a szívéig májusban, és tördd össze egy mozsárban, és préseld ki a nedvét, és add ezt a nedvet más kenőcsökhöz, amiket készítesz, mert akkor azok sokkal hatásosabbak mindenféle betegség ellen, amik az embereket kínozzák a fejben, a hátban, az ágyékban, a gyomorban és egyéb testrészeiben, és sokkal inkább elnyomják az ártó nedveket.

Az éger inkább hideg, mint meleg. És a haszontalanságot jelöli, és gyógyszerként nem sokat használ. Ha azonban valakinek a bőre keléses, tedd e fa fiatal és friss leveleit a kelésekre, és ezalatt jobban fogja magát érezni.

A juhar hideg és száraz is, és ez jelöl mindenféle rémületet. És akinek mindennapos, vagy hosszantartó láza van, az főzze meg e fa ágait a leveleivel vízben, és így fürödjön gyakran ebben a vízben, és amint kiszáll a fürdőből, törje össze az alsó kérgét és nyomja ki a nedvét, és öntse tiszta borba, és igya ezt hidegen a mondott fürdő után. Tegye ezt gyakran és a hosszantartó láz eltávozik tőle, és ennek bűze és nyugtalansága eltűnik.

Miután egy forró láz szállt meg valakit, a következő gyógyszert készítse, és valamivel könnyebben fogja magát érezni, és kellemesen megizzad. Vegyen a juhar fájából, és kétszer annyit szárított fűzből, és kaparjon bele valamennyit hideg vízbe, és adjon hozzá ugyanannyi apróbojtorjánt. És igya ezt gyakran, és kevesebb fájdalmat fog érezni. Ha azonban ezt a gyógyszert az ötödik vagy hatodik napon elfelejti, ezután mit sem fog neki használni. És ha valakit valahol köszvény kínoz, melegítse erősen ezt a fát és tegye melegen a fájó helyre, és jobban fogja magát érezni. És ha valakinek bedagad az orra, az melegítse erősen a földet, amit a juhar gyökerei körül talál, és tegye ezt este az orrára, és feküdjön így egy szűk órácskát, és jobban fogja magát érezni.

És ha valakit tagjaiban köszvény gyötör, vegyen a fa fájából, és melegítse erősen tűzben, és tegye ezt melegen arra a helyre, ahol fáj, és a köszvény kihajttatik. Ha azonban nem akarja az egész fát ott hordani, vágjon le valamennyit ebből a felmelegített fából, és tegye a fájó helyre, és készítsen rá kötést, és jobban lesz. Ha azonban valakinek az orra gyengesége miatt megduzzad, vagyis felfújódik, akkor melegítse erősen azt a földet, ami e fa gyökerei körül van, és tegye este az orrára, és kösse át szorosan, és feküdjön így egy órácskát. És tegye ezt gyakran, és a dagadás eltűnik, és jobban érzi majd magát.

A tiszafa inkább hideg, mint meleg, és száraz is. És az örömöt jelöli. És a fájából felszálló füst vagy gőz, ha tűzben meggyújtják, senki sem károsít. Mert ha valaki orrában vagy mellében az ártó nedvek miatt fogyatékossá válik, fogadja e fa füstjét az orrába és a szájába, és ez az ártó nedveket lágyan és kellemesen oldja, és azok veszély nélkül tűnnek el a testéből. Ha azonban valaki a fájából egy botot készít, és azt a kezében tartja, ez jót tesz neki, és hasznos a teste jólétének és egészségének.

A nyírfa inkább meleg, mint hideg, és a szerencsét jelenti. Ha azonban valakinek a testén a bőr elkezd megpirulni és daganatossá válik, mintha ott egy kelés kezdődne, vagy féreg akarna kitörni, az vegye a bimbókat, vagyis a rügyeket e fáról, és melegítse a napon, vagy tűznél, és tegye azon melegében arra a helyre, ahol fáj, és kösse át egy kendővel. És tegye ezt gyakran és a mondott kelés meghátrál.

Az erdeifenyő inkább meleg, mint hideg, és nedves, és így a szomorúságot jelöli, és természetében semmi boldogság sincsen. Azonban a nedve nagyon hasznos kenőcsökbe és szemgyógyszerekhez. Ha valaki kenőcsöt készít, adjon hozzá az ágacskái nedvéből, és akkor az erősebb és jobb lesz. Vagy ha valaki szemkenőcsöt készít adjon hozzá egy keveset ebből a nedvből, és az a szemét fényben ragyogóvá teszi, és jobban fog látni. Egyszerűen és magában használva semmilyen gyógyszerként sem hasznos, mert a nedve önmagában túl erős lenne, ezért kell adalékokkal enyhíteni. Ha azonban egy betegség, amit marhavésznek hívnak, gyötri a jószágot, és megöli őket, tedd a fa friss ágait a marha elé, hogy felvegye az illatát. Hajtsd oda az állatot, ahol ezek a levelek nőnek, és az illat szálljon az orrukba, és ettől köhögni kezdenek, és kivetik rothadó anyagot, ami az orrukban és a fejükben van, és így a betegség, ami gyötri, eltűnik. Azonban arra vigyázni kell, hogy az állatok ne egyenek ebből a fából, nehogy ettől kárt szenvedjenek, és fájdalmaik legyenek.

A kecskerágó inkább hideg, mint meleg, és a bőkezűséget jelöli, és a szerencse egy fajtáját rejti természetében. És akinek vízkórsága vagyon, hántsa le e fa kérgét, és gyújtsa meg a fáját, ami belül van, tűzben, és készítsen belőle hamut anélkül, hogy más hamu keveredne hozzá. És ezt a hamut tegye egy kendőbe kötve tiszta és jó borba, méghozzá reggeltől délig. És igya ezt a beteg gyakran éhgyomorra, és a mondott betegség eltűnik belőle. Azonban akinek a lépe fáj, az főzze meg a gyümölcsöket, amelyek ezen a fán nőnek, tiszta borban, és szűrje át egy kendőn. És evés után igya ezt gyakran, és a lépe meggyógyul. És akinek a hasán férgek rágnak, és akinek szúr a hasa, az igya ezt az italt gyakran, és jobban fogja magát érezni.

A gyertyán inkább hideg, mint meleg, és természetében a szemlélet bizonyos fejlődését hordozza. Vedd azonban a leveles ágait, amikor zöldek, és főzd tehén-, vagy juhtejben, de kecsketejben ne. És azután, az ágacskákat és leveleket elvetvén, készítsd el ezt a tejet liszttel vagy tojással, hogy ehető legyen. És azok az asszonyok egyék gyakran az így elkészített tejet, akikben a magzat elhalni készül, akik nem terméketlenek, hanem termékenyek. És ez nagy termékenységhez segíti őket, és így a magzatot megtartják.

Főzd azonban e fa ágait leveleivel vízben, és készíts így fürdőt, és fektesd bele azt, aki őrült, vagyis veszett. És a haja levágása után márts egy lenkendőt a vízbe, és melegítsd buzgón az így benedvesített és felmelegített kendővel a fejét. És miután kiszállt a fürdőből, fektesd ágyba, és főzz e fa gyümölcseiből vízben. És a víz kiöntése után tedd az így megfőzött és meleg gyümölcsöt a fejére, és kösd át szorosan egy kendővel, hogy így tudjon aludni. És tegye ezt gyakran, és jobban fogja magát érezni, és értelme ismét hatalmas lesz.

És ha valakinek ártó foltok vannak a testén, vágjon le a fából a kéreg alatt egy forgácsot, és melegítse tűzön, és tegye melegen a foltokra, és akkor azok eltűnnek. Azonban az embernek az is jó és hasznos, ha a fa fájából mindig magánál hordd egy darabot. Mert ha a gyertyánt, vagy más fát, amely magában a szemlélet bizonyos fejlődését hordozza, ahogy fent mondatott, egy házban tűzben meggyújtják, a lég szellemei és az ördögi illúziók onnan visszahúzódnak, és elutasítva menekülnek, mert ott egy bizonyos sikert éreznek. És ha valaki az erdőben akar éjszakázni, vagy déli pihenőt tartani, feküdjön gyertyán alá, vagy az árnyékába, és ott aludjon, és akkor az ártó szellemek kevésbé bocsátják rá szemfényvesztéseiket és rettenetüket. De fekhet az ember más fák alá is, amelyek természetükben a szemlélet bizonyos fejlődését hordozzák, hogy elkerülje az ördögi borzalmakat, elsősorban azonban gyertyán alá feküdjön.

A fűzfa hideg, és a bűnöket jelöli, mert olyan, mintha szép lenne. És az emebreknek kevésbé hasznos, eltekintve attól, hogy bizonyos külső dolgokra szolgál, de nem használ gyógyszerként, mert gyümölcse és nedve keserű, és nincs az emberek hasznára, mert ha valaki ebből eszik, abban feltámad és megnövekszik a melankólia, belül keserűvé tesui, és az egészséget és a boldogságot benne megkevesbíti.

A kecskefűznek ugyanolyan a természete, mint a fűzé, és így mindenre ugyanolyan hasznos, mint a fűz.

A kutyabenge sem igazi meleggel, sem igazi hideggel nem bír, és semmiféle gyógyszernek nem használatos. Semmi haszna sincs és a gyümölcsének sem, hanem olyan, mint valami gyom haszon nélkül.

A fehér fűz inkább hideg, mint meleg, és sem gyógyszerként, sem az emberek használatára nem alkalmas. És ha valaki a gyümölcsét eszi, károsítja azt, és megkevesbíti egészségét, mert az ártó nedvek és a hidegség benne megsokasodik a haszontalanság által, ami a fehér fűzben van.

A som meleg, és melege lágy, és édes nedvességet tartalmaz. Végy ezért a kérgéből, a fájából, és leveleiből, és főzd meg ezeket vízben, és készíts ebből fürdőt. És aki köszvénytől szenved, legyen gyermek, fiatal, vagy idős, fürödjön gyakran ebben, és vegye körül magát a fürdőben a levelekkel. És tegye ezt nyáron, amikor a fa zöld, és ez a gyermekeket és fiatalokat a legjobb egészséghez vezeti. És az idősebbeknek is meglehetős hasznára van, de nem olyan mértékben, mint a gyermekeknek és a fiataloknak. És így jobban lesznek. És e fa gyümölcse nem károsítja az embereket, ha megeszik, de tisztítja és erősíti a beteg és az egészséges gyomrot, és használ az ember egészségének.

A mezei juharnak haszontalan és káros melege vagyon, és a hidegség is, ami benne van haszontalan, és a fája, nedve és levelei is haszontalanok az ember bármiféle hasznára, és károsak az egészségére, és veszélyes a vágyai vonatkozásában, mert felgerjeszti a sóvárgást. És ha valaki a gyümölcséből enne, meggyengülne tőle. És sem a tüze, sem pedig a füstje sem használ semmit az ember egészségének.

A mirikacserje inkább meleg, mint hideg. És ha valakiben skrofulusok születnek, főzze a leveleit, mielőtt azok felfakadnának, vízben, és tegye azon melegében gyakran rá, és a azok eltűnnek. Ha azonban a skrofulusok már felfakadnának, melegítsen a fából tűzben, és ezt tegye melegen keresztbe rá, és akkor eltűnnek. Ha azonban a skrofulusok már felfakadtak, törje porrá az ágacskáit és a leveleit, és szórja rá ezt a port, és akkor leszáradnak. És ha valaki sört akar főzni, főzze e fa leveleit és gyümölcseit a sörrel, és ez egészséges lesz, és azt, aki megissza, nem károsítja.

A boróka inkább meleg, mint hideg, és a túlságot jelzi. Végy ezért a gyümölcséből, és főzd meg vízben, és ezt a vizet szűrdd át egy kendőn, és azután adj mézet ehhez a vízhez, és valamennyi ecetet, és édesgyökeret, és ennél kevesebb gyömbért. És így főzd meg újra, és töltsd azután egy zsákocskába, és készíts belőle italt, és igyál ebből gyakran evés után vagy éhgyomorra, és ez enyhíti a fájdalmat a tüdőben, a mellkasban és a májban. Vedd azonban a zöld ágacskáit is, és főzd meg vízben, és készíts ebből a vízből gőzfürdőt, és fürödj ebben gyakran, és ez enyhíti a különböző ártó lázakat benned.

A bodza inkább meleg, mint hideg, és keveset használ az embernek, ahogy a gyümölcse is, az azonban lehet, hogy csak az embernek segít. Mégis, akinek sárgasága van, menjen gőzfürdőbe, és tegye e fa leveleit felforrósított kövekre, és öntsön rájuk vizet. És tegye a rügyeit tiszta borba is, hogy az átvegye ez ízét, és igya ezt a fürdőben mértékkel. És amikor kijön a fürdőből, feküdjön ágyba izzadni. És tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni.

A sóskaborbolya inkább hideg, mint meleg, és zöldereje vagyon. A Harcot jelenti, és szemben áll az ember természetével, így az az ember, aki a nedvéből vagy a gyümölcséből enne, sok ellentétest okozna magában, hogy még a gyomra melegét is visszafordítaná, mert az ételeket rosszulléte miatt kihányná e nedv hidegsége miatt. És nem használ sem az embernek, sem pedig a jószágnak. És nem sokat ér gyógyszerként sem, hanem csak tűzben jó elégetni. Akinek azonban skrofulusok vannak a testén, vegye e rügyeket, ami az először előtörő gyümölcse a sóskaborbolyának, és törje össze valamennyi borban, és adjon hozzá harmadannyi porrá tört vakondokot, és keverje ezeket össze és főzze egy edényben. És készítsen így kenőcsöt, és kenje ezzel a skrofulusokat, mielőtt azok felfakadnának, és akkor el fognak tűnni. Ha azonban a skrofulusok már felfakadtak, tőrje össze a sóskaborbolya rügyeit, és szórja ezt a port a nyitott helyekre, és akkor ezek kiszáradnak.

A veresgyűrűsom inkább hideg, mint meleg, és a rövid tudományt (művészetet) jelenti. És keveset használ az embernek, mert ha az ember ebből eszik , az sem erősíti, sem nem táplálja. Nem használ még gyógyszerként sem.

A szilnek nyárias melege vagyon, mivel sem nem túl meleg, sem nem túl hideg, hanem ezek helyes keveréke. És akit köszvény kínoz, gyújtson a csupasz fájából tüzet, és melegítse magát ennél a tűznél. És a köszvény akkor enyhülni fog. Ha azonban valakit a köszvény annyira súlyt, hogy a nyelve csődöt mond a beszédben, tedd e fa fiatal és friss leveleit hideg vízbe, és add neki ezt inni, és a köszvény a nyelvéből elmenekül, és visszanyeri a beszédét. És akinek rohamok támadnak a testében, amit gutaütésnek is neveznek, igya ezt a vizet a levelekkel gyakran, de mértékkel, és a mondott rohamok eltűnnek. Ha azonban valaki csak ebből a fából rak tüzet, ezen a tűzön vizet melegít, és ebben fürdik, az távol tartja magától a gonoszságot és a rossz akaratot, vagyis az ártó érzelmeket, és ez jóakaratot ad neki, és értelmét boldoggá teszi. Azonban a fa bizonyos boldogulást rejt természetében, így általa a lég szellemei mérgükben csalóka álomképeiket, ártásaikat és szemfényvesztéseiket nem művelhetik, és sok veszekedést sem okozhatnak.

A fehérnyárnak nyárias melege vagyon, helyesen keverve, és a merészséget jelzi. És az az ember, akinek kicsi vagy nagy rühessége van, törje össze e fa leveleit friss disznózsírral, és eressze fel ezt egy edényben és kenje ezzel gyakran magát. És a rühösség megkevesbedik, és ő maga meggyógyul. És ha valaki az ágacskáit a leveleivel vízben főzi, és ad hozzá rutát, és zsályát is, többet, mint rutát, csakúgy az édesköményből többet, mint a zsályából, és ezt átszűri egy kendőn, és ezt issza, ez megtisztítja őt a láztól és az undorító szennyektől, és egészségessé teszi.

A fagyal hideg, és olyan, mint a gyom, és nem használ gyógyszerként. Azonban a nedve és a gyümölcse is haszontalan az emberek használatára. Mert ha valaki a magjaiból vagy gyümölcseiből enne, az olyan lenne neki, mint a méreg.

A seprőzanót nagyon meleg. És aki bélpoklos, az törje össze a kezében a zanótot, és nyomja ki a nedvét, és kenje be ezzel a nedvvel azt a helyet, ahol leprás, és ez enyhíti a leprát, és lágyabbá teszi azt, vagyis lecsillapítja. Azonban főzze is meg a virágokat tehénvajban, és készítsen így kenőcsöt, és kenje ezzel gyakran magát, és a lepra kevesebb lesz. Azonban akinek a szeme zavaros és gyenge, az nézze a seprőzanótot addig, amíg a szeme nedves nem lesz, vagyis nem nedvezik. Azután tegye a virágokat a szemére, és aludjon így. És tegye ezt gyakran, és ez tisztává teszi a szemeit. És ha azok egészségesek, akkor is jó és gyógyító, vagy ha betegek, akkor jó és hasznos, és a szemek ettől egészségesek lesznek.

A galagonyának sem igazi melege, sem igazi hidege nincsen, mint egy gyomnak, és sem a nedve, sem a gyümölcse gyógyszerként, vagy az ember más hasznára nem alkalmas.

A rózsa nagyon meleg, és a vonzalmat jelenti. És aki tüdejében szenved, az törje össze a rózsát leveleivel, és adjon hozzá főzetlen mézet, és így főzze ezeket össze. Szedje le a habját, ez a színméz, és szűrje át egy kendőn, és így készítsen ebből italt. És igya ezt gyakran, és ez kiveszi a rothadást a tüdőből, és megtisztítja és gyógyítja azt.

Azonban aki, csak ebből a fából tüzet rak, és azt hamuvá égeti, és ebből a hamuból azután lúgot készít, az mossa ezzel gyakran a fejét, és akkor egészséges lesz, és erős e nedv jóféle melegétől. Azonban aki testében egészséges, csak a gyomra gyenge, az főzze meg a királydinnye (~vadrózsa) gyümölcsét, és egyen belőle gyakran, és ez tisztítja a gyomrát, és kiveszi belőle a nyálkát.

Akinek azonban az egész teste gyenge, annak nem válik hasznára, ha főzve eszi, mert így a gyomrát károsíthatja, mert a gyomra bágyadt; ha azonban gyakran akarja nyersen enni, egye hozzá valamennyi faggyút is. És ez többet használ neki, mintha főzve, vagy keményes és nyersen enné. Aki azonban egész testében egészséges, azt nem károsítja, akár nyersen, akár főzve eszi.

A kökény inkább meleg, mint hideg, és száraz is. és egyenlő az elbizakodottsággal. És az az ember, aki köszvényes, és ettől az értelme eltűnik, megőrül, és a tagjai mintha megbénulnának, az vegyen a zöld tövisekből, vagy az öregekből, és égesse el ezeket tűzben. Azután adja a hamut szegfűszegporhoz, és adjon ehhez a szegfűszegnél kétszer több porított fahéjat. Azután adjon ehhez főzött tiszta mézet, és keverje öszze az egészet borral, hogy a hamu a szegfűszegpronál harmadával több legyen, és a fahéjnál szintén. Így készítsen italt, és igya ezt éhgyomorra mértékkel, evés után azonban igyon belőle elegendőt. Tegye ezt gyakran, és a köszvény enyhülni fog benne, az elméje ismét erős lesz, és visszanyeri tagjai egészségét, mert ez az ital jobb, mint az arany.

És a kökény gyümölcseit édesítsd mézzel, és edd így gyakran, és a köszvény elhagy.

Aki azonban a gyomrában gyenge, az süsse meg tűzben a kökényeket, vagy főzze meg vízben, és egye gyakran, és ez kivezeti a gyomrából a szennyet és a nyálkát. És ha a magokat is megeszi, nem ártanak neki. És ha rákok, de nem más férgek az embert testében szétrágják, vegye a kökény belső magjait, szárítsa meg őket egy edényben tűz fölött, és törje ezeket porrá. És szórja ezt a port oda, ahol a rákok rágják, de más férgekre ne. És ezután öntsön erre még egypár csepp bort is, és így a rákok elpusztulnak.

A szőlőnek tüzes melege és nedvessége van, azonban ez a tűz olyan erős, hogy a nedvét más ízűre alakítja át, amikor más fákat vagy füveket ér. Ezért ez a nagy tűz a fáját olyan szárazzá teszi, hogy más fák még csak nem is hasonlítanak rá. És a szőlő egy a föld által (abgerungenes) fák közül, és inkább hasonlít más fákra. És mert a föld az özönvíz előtt korhadó és mállékony volt, nem termett bort. Amikor a földet az özönvíz által megöntöztetett és megerősíttetett, termett bort, mert olyan a mostani föld az özönvíz előttihez képest, mint laza kőzet a mostani talajhoz.

Azonban akinek a húsa a foga körül rothad, és akinek a fogai gyengék, az tegyen meleg szőlőhamut borba, mintha lúgot akarna készíteni, és azután mossa ezzel a borral a fogát és a húsát, ami a foga körül van. És tegye ezt gyakran, és a húsa egészséges, a foga pedig szilárd lesz. mert amikor a fogai egészségesek, ez a mosás akkor is használ nekik, és szépek lesznek.

És ha valakinek a testén kelések vannak, vagy megsérült, keverjen össze tiszta és jó bort harmadannyi faolajjal. Ha a kelés vagy a seb már a második vagy a harmadik napon rothadást vagy feketedést mutat, ha a kelés vagy a seb nagy, melegítse valamennyire a mondott olajos bort, és mártson bele egy lenkendőt. És az így megnedvesített kendővel ápolja a kelést vagy a sebet, amíg a rothadás meg nem szűnik. Ha a kelés vagy a seb kicsi, akkor tollat mártson a mondott olajos borba, ami hideg legyen, és ne melegített, és a tollal tisztítsa a kelést vagy a sebet egy kevéssé, amíg a rothadás meg nem szűnik.

A szőlőnek tüzes melege van. És ha valakinek zavarosak a szemei, akkor kenje be a szemhéjait azokkal a cseppekkel, amelyek a tőkéből folynak a venyige megvágása után, és engedje valamennyire a szemébe is befolyni. És tegye ezt gyakran, és ez a szemeit kétség kívül tisztává teszi. Ha a venyigét először levágják a tőkéről, akkor azok a cseppek, amik akkor reggeltől délig a vágásból kifolynak, jók és hasznosak a szem tisztaságának. Ezért fogjuk fel ezeket egy tálacskával, és adjunk hozzá olívaolajat. És ha valakinek fáj a füle vagy a feje, kenje magát ezzel, és jobban lesz. És aki köhög, és fáj a melle és a gyomra, az vágja le a venyige csúcsát levelestül akkor, amikor a virágok felpattannak. És főzze ezt erősen vízben, szűrje át egy kendőn, és igya gyakran éhgyomorra vagy evés után, és jobban lesz. Azonban hogy egy részeg ember újra magához térjen, végy ősszel a zöld tőkéről venyigét friss levelekkel, és tedd a homlokára, a halántékaira és a torkára, és ez kijózanítja. Azonban akinek a húsa a foga körül rothad, és akinek a fogai gyengék, az szórjon meleg szőlőhamut borba, és mossa ezzel a fogait és a húst körülöttük. És tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni. És a szőlőbor, ha tiszta, annak a vérét, aki megissza jóvá és egészségessé teszi. A zavaros bor azonban a vért megrontja, mintha hamuval lenne keverve. A francia borok erősek, és az ember vérét viharossá teszik, ezért az, aki issza, keverje őket vízzel. A magyar borokat azonban nem szükséges vízzel keverni, mivel azok természetüknél fogva vizesek. Ás aki ágyban fekszik, nedvesítse be a szemhéjait tiszta francia borral. Ügyelnie kell azonban arra, hogy a szemeit belülről ne érintse. És ez kiveszi a szemeiből a rothadást, ami az alvó szemére tapad, és azt homályossá teszi. Ha azonban valakit harag vagy szomorúság bánt, melegítsen azonnal bort tűzön, és keverje hideg vízzel, és könnyebben fogja magát érezni. Ha valaki a vizeletét a gyomra hidegsége miatt nem tudja megtartani, igyon gyakran tűzön melegített bort. És minden ételét keverje ecettel, és az ecetet igya olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudja.

A ribiszke nagyon meleg, és zöldje és nedve semmire sem jó, hacsak nem adják más füvekhez vagy fűszerekhez, mert ha ezekhez hozzáadják, akkor ezek így hasznosabbak lesznek gyógyszernek. A fák a velejüktől virulnak, ahogy az ember is a saját velejétől (?), és ha a fa veleje megsérül, a fa elpusztul.

A fák füstje az ő nedvességük, mert ha a fákat tűzben meggyújtják, a nedvesség, ami bennük van, a füst által távozik belőlük. És egyeseknek a fák füstje káros, és fájdalmat okoz, és a szemüket és a húsukat kelésessé teszi, és a szemeiket zavarossá. Mert a füst, ami a tölgyfából száll fel, az ember mellét kehessé teszi, és őt belülről kiszárítja. A bükk füstje azonban kevésbé károsítja az embert, mint a tölgyé, noha minden füst káros. És a rezgőnyár füstje összehúzza az ember szeme körül a húst, és fejfájást okoz.

Ahogy a fák öregszenek, mert belső zöldjüket elkezdik elveszíteni, vagy amikor még fiatalok, de valamilyen véletlen szerencsétlen eset folytán belülről meggyengülnek, akkor zöldjüket és egészségüket , amit belül kellene bírniuk, a kérgükbe, kívülre adják tovább, és így nő moha a kérgükön, mert a fának már nincs belső zöldje. És a moha, mai bizonyos fákon nő, gyógyerővel bír. És azok, amelyek korhadó fákon nőnek, nem bírnak gyógyerővel, mivel a rothadás, ami a háztetők bűzlő nedveiben, korhadó fákban és kövekben jelen van, kitör, és a mohába nő, és ezért ez csaknem teljesen haszon nélkül való. Azonban az az ember, akit valamely tagjában köszvény gyötör, vegyen mohát, ami körtefán, almafán, vagy bükkön nő, és adja hozzá háromszor annyi valamihez, és főzze mértékkel vízben. És miután a vizet kinyomkodta, tegye ezt azon melegében a tagjára, amelyben a köszvény van. És tegye ezt gyakran, és a köszvény eltávozik belőle. Azonban ha valaki a hidegrázás forróságától szenved, és háztetőkön, vagy korhadt fán növő mohával borogatja magát, valamennyire szenvedni fog tőle, és a forróságot csak rövid ideig nem fogja érezni, azonban a lázból, a hidegrázásból nem gyógyul meg.

A kenőcs, amit Egyiptomi Hilarius mutatott kétoldali fájdalom ellen, bárhogyan is fáj, és mellkas-fájdalom és köszvény ellen. Vedd barackfa leveleit, és ugyanannyi sysemerát, és harmadannyi bazsalikomot, és végy ugyanannyi útifüvet, mint bazsalikomot, és főzd ezeket együtt mértékkel vízben. És azután szűrd ás a füveket a vízzel erős csavarás mellet egy kendőn. Azután végy babérolajat és kétszer annyi szarvaszsírt, és ennek harmadányi öreg zsírt. És keverd mindezt össze az előbb mondott vízzel egy edényben mértékkel melegítve, és azután hagyd kihűlni, és így készíts kenőcsöt. És azután kend ezzel azt, aki valamely oldalán, vagy mellében fájdalomtól szenved. Vagy ahol a köszvény az emberben megtelepedett, ott kendd ezzel gyakran, és jobban lesz.

Arról, amit "Sysemera"-nak neveznek. Amikor a nap tavasszal a nyár felé kél, vagy amikor a tél felé hajlik, a levegő forrong, mint a bor, és valami fehéret ad magából. Ezt a sysemerát gyűjtsd ezért, amennyit csak bírsz, és ha valakinek valami fehérség, vagy hártya nő a szemén, annak kössd ezt gyakran a szemére, és ez meggyógyítja. És ahol a férgek az ember húsát rágják, vagy rágni kezdik, tegyél oda a lég e fehérségéből, és a férgek nem nyomulnak tovább előre, hanem megdöglenek.

A skrofulusok ellen, amelyek még nem fakadtak fel, végy valamennyi száraz és kemény ürüléket, amit olyan ember választott ki magából, aki egészséges és erős, legyen az akár férfi, akár nő, kendd ezt egy lenkendőre, és tedd így a skrofulusokra, és azután kössd át ezt a kendőcskét egy lenkötéssel, amit szarvaszsírral itattál át, és hagyd ezt két vagy három napon és ugyanannyi éjszakán át így bekötve. Azután újítsd ezt meg ugyancsak ember ürülékével. És tedd ezt gyakran, és a skrofulusok eltűnnek. Vagy tedd a skrofulusokra egy fecske száraz vérét, vagy egy keselyű száraz máját, és akkor azok eltűnnek.

A pálma meleg és nedves. Az az ember, akinek mellhártyagyulladása van, törjön össze e fa kérgéből, fájából és leveleiből, préselje ki a nedvüket, és igya ezt gyakran meleg borban, és meg fog gyógyulni. De egye is gyakran e fa gyümölcsét, és ez elnyomja benne a mellhártyagyulladást.

Azonban aki őrült, az főzzön a pálma fájából és leveleiből vízben, és tegye ezeket azon melegében a fejére. És tegye ezt gyakran, és értelme ismét hatalmas lészen.

Ha azonban valaki e fa gyümölcseit megfőzi és úgy eszi, az a testének csaknem annyi erőt ad, mintha kenyeret enne; azonban enyhén megterheli vele a mellét.

A lucfenyő meleg és nedves. És ha a kórság a jószágot kínozza és öli, a friss ágakat kell az állatok elé tenni, hogy beszívják. Vagy az állatokat e fák alá kell vezetni, és akkor köhögni kezdenek, és a rothadó anyagokat kivetik. Azonban arra ügyelni kell, nehogy bármit megegyenek a fáról, mert károkat szenvednek tőle.

A galagonya nagyon meleg. És aki e fa hamujából lúgot készít, és ezzel mossa a fejét, ha egészséges, még egészségesebb és erősebb lesz. És aki testében egészséges, csak a gyomra gyenge, az főzzön a galagonya gyümölcseiből, és egye ezt gyakran, és ez megtisztítja a gyomrát. Aki azonban egész testében gyenge, annak mit sem használ ez a gyümölcs, ha megeszi.

Vissza a lap tetejére